Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A fazekasság az egyik legősibb kézműves mesterség, s bár erre talán ritkán gondolunk, az agyagedények megjelenése talán legalább annyira megkönnyítette az emberek mindennapjait,

mint a kerék feltalálása. Mára a fazekas termékek nemcsak használati, hanem dekoratív elemként is ott vannak a háztartásokban, a gelencsérek kezei alól kikerülő munkákban pedig hagyományos formák, újszerű ötletek és ezek ötvözetei is visszaköszönnek. Németh Nóra munkáira mindezek jellemzők.

Nórinak – az édesanyjával és nagymamájával közösen, kézműveskedéssel eltöltött idő hatására – gyerekkori álma volt a kézművesség. Hogy végül a fazekasságnál kötött ki, annak köszönhető, hogy nemcsak szép, de gyakorlati hasznossággal bíró holmikat akart készíteni. Az alapanyaggal (nevezhetjük alapagyagnak is) és az egyszerűbb fazekastermékek készítésével két éven át szakkör keretében ismerkedett, közben pedig leendő szakmájára vonatkozó elhatározásában is megerősödött. 2011-ben OKJ-fazekastanfolyamba kezdett Rónai Ági fazekasmester vezetésével, a fővárosi Fazekas központban. Rövid vásárra járós, Facebookon árulós időszak után 2015-ben elindította saját vállalkozását is Bögrec néven, amit azóta folyamatosan bővít saját készítésű munkaeszközökkel, új anyagokkal, színekkel.

„Szeretnék olyan használati tárgyakat alkotni, amelyek egyszerre igényesek, kézművesek, a díszítésük és felirataik személyessé teszik őket” – vallja magáról. A Bögrec-portékákban a népi fazekasság formavilága köszön vissza, hol a megrendelő kérései mentén, hol pedig némethnórásan. Különösen igaz ez a metszett edényekre. Így született pl. az elmúlt évben egy kökényes-csipkebogyós szett, népiessé stilizálva az eredeti növényes mintát. A „Havasi Rózsás” termékek a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának minősítése értelmében megkapták a népi iparművészeti alkotás titulust.    

Nóri vállalkozása szokványos fazekas termékekkel (bögre, tálka, kancsó, váza, sütőforma, malacpersely stb.) indult, később pedig saját ötlete alapján készített fondüszettel, különleges bögrékkel, fülbevalótartóval is gazdagította kínálatát. Utóbbi a csüngec nevet kapta, s mind a termék, mind az egyébként barátok által kitalált megnevezés elnyerte a vevők tetszését. Nagy hangsúlyt fektet egyébként a vásárlói visszajelzésekre és a velük való kapcsolattartásra. Facebook-csoportjában rendszeresen kéri ki egy-egy új darab kapcsán vásárlói véleményét. A vásárolt termékekről fényképet küldhetnek az elégedett vásárlók, amiért plusz pont jár a Bögreces nyereményjátékokon.

A Bögrec honlapján (http://bogrec.hu/) és Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/Bogrec/) kedvére nézelődhetnek, válogathatnak az érdeklődők.   

Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk

    A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk, TájGazda

    Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.

     
  • Az úthengerek mekkája

    Az úthengerek mekkája, TájGazda

    Személy szerint, nekem az első találkozásom egy úthengerrel gyerekkoromban volt, kb. 5-6 éves lehettem. Akkoriban aszfaltozták az utakat a falunkba. Lassan haladtak egymás után és tömörítették

     
  • A „Matyóföld fővárosa”

    Matyóföld, Mezőkövesd

    A legenda szerint egyszer az ördög elrabolt egy matyó legényt. A fiú párja sokat rimánkodott az ördögnek, hogy adja vissza néki a kedvesét. Az ördög azt mondta erre a leánynak:

     
  • Selo od medenjaka – Mézeskalács falu

    A kisoroszki mézeskalácsok, TájGazda

    A vajdasági Kisoroszban felhívást tettek közre a lakók között „Építsük együtt mesebeli mézeskalács falunkat!' címmel. Az ötletet Berta Piroska kisoroszi Tanítónő vetette fel, amely első hallásra nyitott fülekre talált.

     
  • A seprűcirok nemesítőjének emlékére

    Tájgazda - Berényi seprű

    Dr. Berényi János egyetemi tanár, kutató és növénynemesítő neve jól ismert az agrárszakmában, nemzetközi síkra kiterjedő munkássága előtt egyaránt fejet hajt az egyszerű gazda és az akadémikus.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére