Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

Selmecbánya határában található. A három templomból, tizenkilenc kápolnából, illetve a Szent Lépcsőkből álló épületcsoport a várostól nem messze, keletre fekvő, 727 méter magas, szabályos vulkáni kúpon, a Kálváriahegyen – németül Scharfenberg – kapott helyet. Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” című festményén is jól látható.
A barokk stílusú, egyházi épületegyüttest 1744 és 1751 között építették. Az ötletgazda Perger Ferenc jezsuita szerzetes volt, a bányaváros bányászai munkájukkal, tehetős nemesei és polgárai pedig anyagi hozzájárulásukkal támogatták. Volt miből adakozniuk, Selmecbánya a bányászatnak köszönhetően virágzott akkoriban, a Magyar Királyság legjelentősebb bányavárosaként tartották számon, aranyban és ezüstben egyaránt gazdag hegyek övezte völgyben alapították.
A három templom a búcsújárás alkalmával benne tartott mise nyelve szerint különböztethető meg. Eszerint a felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót pedig szlovák templomnak is nevezik. További különlegessége, hogy a klasszikus tizenkét stáció helyett hét mutatja be Krisztus szenvedéseit, további hét pedig Mária fájdalmával foglalkozik.
A kommunista vezetés 1951-ben betiltotta a búcsújárást, az épületek romlásnak indultak, részben kifosztották őket. 2007-ben viszont nagyszabású felújítás kezdődött, melynek keretében a szlovák templomot teljesen rendbe hozták, a magyar templom pedig díszkivilágítást kapott. A renoválásnak azonban még nincs vége, máig is tart. Az alsó templomban erről a felújításról és a kálvária történetéről rendeztek be kiállítást. Központi kápolnájában az Utolsó vacsorát megörökítő főoltár található, két oldalkápolnájában pedig barokk freskókat találunk.

A selmecbányai kálváriát minden évben több tízezren keresik fel, bármikor szabadon látogatható, az alsó templomban berendezett kiállítás nyitva tartása pedig a következő:

Május – szeptember: 10.00 – 17.00
Április, október, november (szombat és vasárnap): 10.00 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A hagyomány a kézimunkával is éltethető

    A hagyomány a kézimunkával is éltethető, TájGazda

    A Vajadságban, ahol mintegy 300 ezer magyar ajkú ember él, és közülük sokan arra törekednek, hogy az ősök hagyatékát megőrizzék és átörökítsék a jövő nemzedéknek, szívvel -lélekkel teszik a néprajzkutatás,

     
  • Handmade by Petrus

    Handmade by Petrus, TájGazda

    Ma egy nagyon érdekes művészeti ágról olvashatnak kedves látogatóink. Evőeszközök süthető gyurmával való díszítéséről igencsak ritkán hall az ember. A felvidéki Diószegen (Sládkovičovo) élő Ruman Petra

     
  • Régi mesterségek háza

    Kovács, bognár, szűcs, kádár, kefekötő, kötélverő - valamennyi régi, elfeledett, vagy a feledés peremére szorult, a paraszti gazdálkodással összefüggő mesterség.

     
  • Bethlen Gábor szülőháza

    Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

    A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

     
  • Házi különlegességek Bea konyhájából

    Almarium, TájGazda

    Fújt a szél, hideg volt, nem a legjobb fesztiváli időjárás. De ez sem szegte Bea kedvét. Ízlésesen megterített asztal mögött állt, meleg kabátban és sálban.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére