Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

Selmecbánya határában található. A három templomból, tizenkilenc kápolnából, illetve a Szent Lépcsőkből álló épületcsoport a várostól nem messze, keletre fekvő, 727 méter magas, szabályos vulkáni kúpon, a Kálváriahegyen – németül Scharfenberg – kapott helyet. Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” című festményén is jól látható.
A barokk stílusú, egyházi épületegyüttest 1744 és 1751 között építették. Az ötletgazda Perger Ferenc jezsuita szerzetes volt, a bányaváros bányászai munkájukkal, tehetős nemesei és polgárai pedig anyagi hozzájárulásukkal támogatták. Volt miből adakozniuk, Selmecbánya a bányászatnak köszönhetően virágzott akkoriban, a Magyar Királyság legjelentősebb bányavárosaként tartották számon, aranyban és ezüstben egyaránt gazdag hegyek övezte völgyben alapították.
A három templom a búcsújárás alkalmával benne tartott mise nyelve szerint különböztethető meg. Eszerint a felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót pedig szlovák templomnak is nevezik. További különlegessége, hogy a klasszikus tizenkét stáció helyett hét mutatja be Krisztus szenvedéseit, további hét pedig Mária fájdalmával foglalkozik.
A kommunista vezetés 1951-ben betiltotta a búcsújárást, az épületek romlásnak indultak, részben kifosztották őket. 2007-ben viszont nagyszabású felújítás kezdődött, melynek keretében a szlovák templomot teljesen rendbe hozták, a magyar templom pedig díszkivilágítást kapott. A renoválásnak azonban még nincs vége, máig is tart. Az alsó templomban erről a felújításról és a kálvária történetéről rendeztek be kiállítást. Központi kápolnájában az Utolsó vacsorát megörökítő főoltár található, két oldalkápolnájában pedig barokk freskókat találunk.

A selmecbányai kálváriát minden évben több tízezren keresik fel, bármikor szabadon látogatható, az alsó templomban berendezett kiállítás nyitva tartása pedig a következő:

Május – szeptember: 10.00 – 17.00
Április, október, november (szombat és vasárnap): 10.00 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A természet lágy ölén

    A Magyarkanizsán élő Kanyó Juli életvidám, mosolygós, szellemes csajszi, aki természetgyógyászattal, kínai orvoslással és mindemellett szappankészítéssel foglalkozik.

     
  • A szobavirágok birodalmában

    A szobavirágok birodalmában, TájGazda

    Filodendronok, azéliák, fikuszok, kaktuszok és még sok más ismert és kevésbé ismert nevű virág veszi körül a bogarasi Zabos Erikát. Gyerekkora óta kedveli a természetet, és a virágok tartásában,

     
  • A fürge mókus

    Az európai mókus, TájGazda

    Mellső lábai összeértek, valamit szorongatott benne, de ahogy meghallotta az avarban megzörrenő lépteimet eldobta a kezében lévő tárgyat és fürgén felmászott a legközelebbi fára.

     
  • A fiatalos erőnlét elixírje

    A fiatalos erőnlét elixírje, TájGazda

    Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között. Most, hogy felnőttem már nem tartom annyira nevetségesnek, inkább cikinek tűnik,

     
  • Lökösházi Bréda Kastély: a Dél-Alföld rejtett ékköve

    Eppur si muove! (Mégis mozog!) – Galileo Galilei 1633-ban ezeket a szavakat mormolta maga elé bírósági tárgyalásán, miközben elfogadta az egyházi Törvényszék (inquisitio) ítéletét,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére