Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

Selmecbánya határában található. A három templomból, tizenkilenc kápolnából, illetve a Szent Lépcsőkből álló épületcsoport a várostól nem messze, keletre fekvő, 727 méter magas, szabályos vulkáni kúpon, a Kálváriahegyen – németül Scharfenberg – kapott helyet. Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” című festményén is jól látható.
A barokk stílusú, egyházi épületegyüttest 1744 és 1751 között építették. Az ötletgazda Perger Ferenc jezsuita szerzetes volt, a bányaváros bányászai munkájukkal, tehetős nemesei és polgárai pedig anyagi hozzájárulásukkal támogatták. Volt miből adakozniuk, Selmecbánya a bányászatnak köszönhetően virágzott akkoriban, a Magyar Királyság legjelentősebb bányavárosaként tartották számon, aranyban és ezüstben egyaránt gazdag hegyek övezte völgyben alapították.
A három templom a búcsújárás alkalmával benne tartott mise nyelve szerint különböztethető meg. Eszerint a felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót pedig szlovák templomnak is nevezik. További különlegessége, hogy a klasszikus tizenkét stáció helyett hét mutatja be Krisztus szenvedéseit, további hét pedig Mária fájdalmával foglalkozik.
A kommunista vezetés 1951-ben betiltotta a búcsújárást, az épületek romlásnak indultak, részben kifosztották őket. 2007-ben viszont nagyszabású felújítás kezdődött, melynek keretében a szlovák templomot teljesen rendbe hozták, a magyar templom pedig díszkivilágítást kapott. A renoválásnak azonban még nincs vége, máig is tart. Az alsó templomban erről a felújításról és a kálvária történetéről rendeztek be kiállítást. Központi kápolnájában az Utolsó vacsorát megörökítő főoltár található, két oldalkápolnájában pedig barokk freskókat találunk.

A selmecbányai kálváriát minden évben több tízezren keresik fel, bármikor szabadon látogatható, az alsó templomban berendezett kiállítás nyitva tartása pedig a következő:

Május – szeptember: 10.00 – 17.00
Április, október, november (szombat és vasárnap): 10.00 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Jenő bácsi méhészete

    Jenő bácsi méhészete, TájGazda

    Az én utánajárásom és érdeklődésemre Kárpátalja beregszászi járásában mindenképpen Jenő bácsi méhészetét ajánlották nekem egy nagyon pici kárpátaljai teleülésen, Haláboron.

     
  • Az édességek királya

    Mamóca grillázsa, TájGazda

    Már Mátyás király asztalát is ékesítette a „szerencsehozóként” is ismert grillázs. A hagyomány szerint a vőlegény tortája volt és ahány darabra törte, annyi boldog évet maradt együtt a fiatal pár.

     
  • A borkultúra nagykövete

    A borkultúra nagykövete, TájGazda

    A nyár az igazi kerti partyk, grillezések és bulik időszaka.  A finom vacsora mellé egy-egy pohár bor is párosulhat, ami hozzájárul a jó hangulat megteremtéséhez.

     
  • Az Óbecsei Than - Emlékház feladata

    Óbecsei Than - Emlékház, TájGazda

    Óbecse Vajdaság szívében, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Lakossága zömében magyar ajkú, valamikor ipara és a mezőgazdasága is fejlett volt. Sokan a nagy ipari kombináttal kötik össze a település nevét,

     
  • Szolyva - fatemplom

    Szolyvai fatemplom, TájGazda

    A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos. Jelenlegi formájában 1953-ban

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére