Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Közvetlenül a magyar-román határ mellett, a Szamos folyó jobb partján fekszik a néhány száz lelket számláló Csengersima. A szatmári falut egykoron tölgy, szil és kőris erdő vette körül,

amelyekből még ma is láthatunk néhány egyedet. A piciny falu egyik büszkesége a Simai-tó partjától néhány méterre található református templom. Az itt álló kápolna igen impozáns környezetben fekszik. Gyönyörű látványt nyújt, ahogy a felkelő nap sugarai megvilágítják; kívül és belül egyaránt.

A sokak által Simai templomként nevezett műemlék a 13. században épülhetett, melyet akkoriban még a katolikus hitű lakosság birtokolt. A középkori időkből kevés írásos emléket találhatunk az Árpád-kori épületről. A legrégebbi írások a reformáció korára nyúlnak vissza. Ezekből a feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc és akkori pestisjárványt követően a falu elnéptelenedett. Ennek következtében a portyázó tatár seregek feldúlták a falut és a templomot is, sőt fel is gyújtották azt.

A téglából épült templom újjáépítése 1729 és 1734 között történt meg. Ekkor már a református hitvallásúak kápolnájaként tartották nyílván. 1755-ben újrazsindelyezték, 1761-ben pedig a nyugati kapu fölé fa harangtornyot ácsoltak. Valószínűleg ekkor készült a kazettás mennyezete és a bejárati csarnoka is. A 19. század végén készült feljegyzésekből megtudható, hogy több helyen repedések jelentek meg rajta, melyek oly mértékűek voltak, hogy az emberi életet is veszélyeztették, így a templomot bezárták. Az azt követő időszakban állapota sokat romlott. A 20. század végén részletes állapotfelmérést és kutatást végeztek rajta. Majd pályázati forrásokból sikerült teljesen felújítani, amely 2000-ben fejeződött be. Azóta a gyülekezet tagjai adományokból és saját két kezük munkájával kívülről rendbe hozták a templomukat, annak falait és zsindelytetejét lefestették.

A román és korai gótikus stílusjegyeket viselő templom különlegessége az egyszerűségében rejlik. A kápolnában kb. 100 ülőhely található. Berendezései faragottak, festettek, népies barokk stílusjegyeket hordoznak magukon. A festett fakarzat és szószék a mennyezetkazettákkal egy időben készülhetett (1761). A padok egymás és a pap felé is fordulnak. Jellemző, hogy a nemek külön foglaltak helyet. A férfiak, fiatal legények a karzaton fent ültek, így ráláthattak a lent ülő hölgyekre.

A templom fatábláit nagy valószínűséggel ugyanaz az asztalos mester készítette, aki a közelben lévő gyügyei templom mennyezetét is faragta, festette. A zömök, rézsűs, befelé néző ablakokon kevés fény árad be ugyan a templom belsejébe, de ennek ellenére csodás látványt ad, ahogy a tó víztükréről visszaverődve megvilágítja a famennyezeten lévő 56 darabból álló figurás kazettákat. A felkelő nap sugarait ábrázoló faajtón belépve önkéntelenül is a mennyezetre szegeződik a vendég tekintete. A kazettákon a mennyei világ elemi jelenednek meg. Felfedezhető a halak, a négylábú szarvas, a kétfejű sas madár, Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, a napfordulók jelei, a nap, hold, szél ősi motívumai. A beáradó fény egyszerre sosem világítja meg az összes táblát. Ahogy fokozatosan halad előre a fény útja, úgy világítja meg a bentebb lévő részeket. Pl. Először csak a halakat világítja meg, amely a vízi életet szimbolizálja, majd tovább halad a szarvas irányába, amely a szárazföldi életre utal. Végül a madár jelképe jelenik meg, amelyet a levegőben lévő élettel kapcsolhatunk össze. Érdemes a fény e játékát nyomon követni. Sok érdekességet fedezhetünk fel.

A kis templom - mint a régi időkben - ma is fontos és központi szerepet tölt be az itt élők életében.

Forrás: //www.templomut.hu/hu/csengersima/14

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A bioélelmiszert tudni kell megteremteni

    A Nagybecskerek közelében, az écskai halgazdaság halastavainak ölelésében nyugvó közép-bánsági Lukácsfalvát 1781-ben Lukács Lázár örmény nagykereskedő alapított.

     
  • A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk

    A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk, TájGazda

    Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.

     
  • A komádi hímzésmotívumok szépsége

    A komádi hímzésmotívumok szépsége, TájGazda

    Wass Albert: „Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar,

     
  • Barlangászok figyelmébe

    Aki szeret a föld alatt, sárban kúszni-mászni, érdekes üregrendszereket felfedezni, annak érdemes bebarangolnia a Cserszegtomaji-kútbarlangot, a Keszthelyi-riviéra leghosszabb barlangját.

     
  • Az Óbecsei Than - Emlékház feladata

    Óbecsei Than - Emlékház, TájGazda

    Óbecse Vajdaság szívében, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Lakossága zömében magyar ajkú, valamikor ipara és a mezőgazdasága is fejlett volt. Sokan a nagy ipari kombináttal kötik össze a település nevét,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére