A messze földön híres székelyföldi házicsoki a mai felnőttek gyerekkorát hozza vissza, ugyanis a gyermekkorban kedvelt ízek egy életre szólnak. Ha nem is volt mindig alakra egyforma,
A gyergyószárhegyi Mezei Attila a felmenőktől örökölte a szakmát, méhész. Apiterápiás házat működtet és méhészmúzeumot rendezett be. A székelyföldi méhészet ismerőjét közel harminc éve,
A Hargita megyei Csíkcsicsóban pár éve László Rezső plébánosatya a lelkek ápolása, a közösségépítés és a gyerekekkel való jó kapcsolat kialakítása mellett gyógynövények és zöldségek termesztésébe, gyűjtésébe kezdett.
„A beregi szőttesnek párja nincs!” – ezt vallja Kárpátalja egyik legjellegzetesebb népművészeti értékről a beregújfalui Orosz Gizella,
Fiatalkori hobbiból vált hivatássá a varrás a Beregújfaluban élő Ács Éva számára. Kamaszként olyannyira megtetszett neki, hogy testvérével együtt kedvükre alakíthatták át
Balogh Géza családjával él Kisvarsányban, ahol fafaragóként tevékenykedik. Fiáról, Dávidról már korábban írtunk, aki makettezéssel foglalkozik.
Legyen tél vagy nyár, az év bármely időszakában a piacok környékén járva már messziről érzeni a levegőben a lángos illatát.
Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között...
Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.
Oázis: az értelmező kéziszótár felütésekor az alábbi meghatározást olvashatjuk ezzel kapcsolatban. Ez egy növényekkel és állatokkal körülvett vizes élőhely a forró sivatagban,