.png)
Egyházaskér, Észak-Bánátban, Nagykikindától északra, Csókától északkeletre, az Aranka folyó mellett, Kanizsamonostor és Podolkány között fekvő település. A falu az Arankaköz legkisebb települései közé tartozik.
Az eredeti lakosságot a több mint kétszáz éve kitelepült szegedi dohánykertész és a makói hagymatermesztő családok alkották. Az I. világháború után a dohánytermesztést egyre inkább kiszorította a fokhagymakertészet, amely mára a falu egyik legfőbb megélhetési forrásává, országos és nemzetközi szintű ismertetőjegyévé vált. A település mai, Egyházaskér nevét 1888-ban kapta, addig neve Verbicza volt.
1861-ben a makói hagymatermesztés, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre. A termelők egyre nagyobb számban vették bérbe a szomszédos megyék – így a Maros folyón túli –, gőzekével felszántott területeit is. A 19. század végére a trianoni békekötésig a makói hagymakörzet Csanád, Békés, Arad és Torontál vármegye területeit is magába foglalta. Torontálban, a mai vajdasági Bánát északi részén termelték a legtöbb vöröshagymát és fokhagymát a makói kertészek.
A tavaszi fokhagyma termesztése a következő lépésekből tevődik össze: januári fokhagymatisztítás és gerezdekre bontás, februári-márciusi duggatás, a júniusi hagymaszedésig folyamatos kapálással vagy munkagépes ekekapázással munkálják a földeket. A betakarítást a tisztítás és a hagymafejek nagyságszerinti – a magnak való, az eladó és az apró – kategorizálása követi. Szellős helyen utánszárítják, füzérbe vagy koszorúba fonják, és levegős, száraz helyen felfüggesztve tárolják. Majd végezetül augusztustól, a tél beálltáig pedig az értékesítés a feladata a helyieknek. Ehhez nagy segítség az Egyházaskéri Tavaszi Fokhagyma Egyesület, amely keretein belül a helyi termék levédése és kollektív értékesítése kiemelt jelentőségű.
Fokhagymát különleges ízjavító hatása miatt az egész világon kedvelik. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban szent növényként tisztelték. A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, hazánkban a 15. században kezdték termeszteni. Levesek, főzelékek, saláták, sültek, vadhúsok, szószok, kolbászáruk készítéséhez használják fel. A legtöbb húspác és húsfűszerkeverék már-már kötelező alkotóeleme, a balkáni ételek legtöbbjéhez elengedhetetlen. A gyógyszeripar a fokhagyma hatóanyagait elsősorban antimikrobiális hatásai, valamint vérhígító és vértisztító hatása miatt alkalmazza.
Képek forrása: Vajdasági Magyar Értéktár: www.ertektar.rs
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
