.png)
A drávaszögi Karancs Horvátország egyetlen „Etno-faluja”. Ezt a jelzőt annak köszönheti, hogy szinte a fél település falusi turizmussal vagy az ahhoz köthető ágazatokkal foglalkozik.
Éppen ezért számos tematikus rendezvényt is szerveznek, melyek közül a legismertebb a januári Tepertő Fesztivál. A rendezvény apropóját az adja, hogy Karancs régóta hírhedt az itt kisütött tepertőről, aminek különlegessége, hogy fekete szlavón disznóból készítik. Ezt a sertésfajtát a szabadban tenyésztik és hagyományos társaikkal ellentétben nem egy, hanem két éves korukban érik el a vágósúlyt. Ennek köszönhetően egyes kutatások szerint egészségesebb a húsa és a zsírja is. A karancsi töpörtyű idővel olyan népszerű lett, hogy a helyiek egy fesztivált is szerveztek a drávaszögi csipszként is aposztrofált termék köré. Az eseményt először 2009 novemberében rendezték meg, melyre azóta minden évben sort kerítettek. A Tepertő Fesztivál idővel egy újabb attrakcióval is bővült, ez pedig nem más, mint a füstölt szalonna-verseny. Ezen a megmérettetésen a zsűri díjazza a szóban forgó füstölt áruk hús-zsír arányát, az ízét és a méretét is. Utóbbi kategóriának köszönhetően igazi szalonna óriások jelentek meg a karancsi vásártéren. A szervezők viszont álmukban sem gondolták volna, hogy 2018-ben sikerül világrekordot dönteni. Egy valpói tenyésztő ugyanis egy 195 kilogramm össztömegű szalonna táblával nevezett a versenyre. Már az óriás húsdarab felemeléséhez is komoly gépekre volt szükség, hát még a feldolgozásához. A monstrumot a szervezők viccesen el is keresztelték a füstölők hercegnőjének. A méretes szalonna hamar el is kelt, egy zágrábi étteremtulajdonos több mint 600 ezer forintnak megfelelő horvát kúnát fizetett érte. A rendezvény annyira sikeres lett, hogy a szervezők a novemberi alkalom mellett egy tavaszit is beiktattak, melyet hagyományosan a húsvét előtti hétvége szombatján tartanak. Ilyenkor a tepertő és a szalonna mellett terítékre kerül a sonka is, hiszen utóbbi különösen aktuális a kereszténység legnagyobb ünnepel előtt.
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
