.png)
Az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte az érdeklődés előterébe került és az Európai Unióban is prioritást élvez. Jogos elvárás, hogy az elfogyasztott élelmiszer ne károsítsa, hanem támogassa egészségünket. A lakosság jelentős részét aggasztják az élelmiszerekben esetlegesen található kórokozók és vegyi anyagok, beleértve a növényvédőszer-, állatgyógyszer maradékokat, adalékanyagokat, az elszennyeződött környezetből bekerülő káros anyagokat. Mások az új technológiák eredményeitől tartanak, és különös aggodalommal követik a genetikailag módosított élelmiszerek piacra kerülését.
(Nebih.hu)
Az Egyesült Államokban, a GM növények 1996-ban jelentek meg az élelmiszerláncban. Ott ezek a termékek mindmáig jelölés nélkül kerülnek forgalomba, s az engedélyezés alapját a mai napig a lényegi azonosság elve képezi. Alig ismertek független kutatók által végzett vizsgálatok eredményei. Az emberekkel végzett tudományos kísérletek szinte teljesen hiányoznak a tudományos irodalomból. Ennek ellenére egyre több génmódosított összetevőt engednek be a táplálék- és takarmányláncba. Nő azoknak a tudományos közleményeknek a száma is, amelyek a GM növények egészségkárosító mellékhatásaira mutatnak rá. A jelenleg forgalomban lévő – és így a táplálékláncban is megjelenő – GM növényekről elmondható, hogy ezek túl korán, megfelelő biztonsági vizsgálatok hiányában kerülnek fogyasztásra, hosszútávú hatásaik teljesen ismeretlenek, így veszélyeztethetik a jövő nemzedékek egészségét. Éppen ezért bevizsgálásukhoz elengedhetetlen lenne szigorú és általánosan elfogadott tesztelési módszereket kidolgozni.
(Bardócz Zsuzsa – Pusztai Árpád: GM növények táplálkozástudományi látószögből)
A nyugat-európai országokban az 1980-as évek végétől indult el az a folyamat, amelynek során megnőtt a fogyasztói kereslet az egyes régiókra jellemző, több generációs, hagyományos módon előállított élelmiszer-ipari termékek iránt. Ezt a tendenciát felismerve elsőként Franciaországban hozták létre a magas hozzáadott értéket képviselő, különleges élelmiszerek leltárát. A francia gyűjtőmunka sikere nyomán az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága 1992-ben Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága 1992-ben azzal bízta meg a projektgazdát, hogy az Euroterroirs (Európa Vidékei) nevet viselő, az Európai Unió egészére kiterjedő, átfogó programot szakmailag irányítsa. Az európai gyűjtemény az EU 129 régiójának 4000 termékét foglalja magában.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kultúra több évszázadra visszatekintő hírnevének köszönhetően, a program közép-kelet-európai kiterjesztésébe elsőként hazánk kapcsolódhatott be.
A környezetvédelem a mindennapi élet témájává vált, megerősödött a környezeti szemlélet, elterjedt a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés fogalma. Az új szemlélet, ez az új kulturális attitűd természetesen a gasztronómiára is hatott; ennek egyik legismertebb megnyilvánulása az 1989-ben Olaszországban elindult „slow food” (http://slowfood.com) mozgalom, illetve szervezet, mely hangsúlyozza az étkezés és a környezetvédelem közti kapcsolatot, ösztönzi egyebek mellett a helyi élelmiszerek fogyasztását is.
Az élelmiszer-biztonság fontos a mindennapokban, és fontos, hogy megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszer álljon rendelkezésre a természetes reprodukció biztosítása érdekében. Ez a világon manapság nem magától értetődő. Fontos, hogy mit fogyasztunk, mivel táplálkozunk, hiszen ez 50%-ban befolyásolja az életünket.
Jelenleg két élelem-feldolgozási forma létezik. Az ipari, globális, ami vegyszeres, környezetidegen termékeket állít elő és juttat a fogyasztóhoz. A másik, amelyben megjelennek a hazai, helyben előállított termékek. A termelők minőségi alapanyagot állítanak elő, nem utaztatott, túlcsomagolt, hanem helyben termelt, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelemről van szó. Ezek jó minőség termékek, de hitelesíteni, kell őket, minőségtanúsítással védjeggyel ellátni, ami biztonságot ad a fogyasztónak és a feldolgozónak egyaránt, és ebben az esetben nyugodt szívvel lehet a gyerekek tányérjára tenni.
