.png)
A Délvidéken, Vajdaságban nem ismeretlen a mézeskalács fogalma. A városi ember számára a vásárokban található szív alakú piros vagy feldíszített kalácska jelenti a mézeskalácsot, illetve a vásárfiát.
A falusiak pedig a saját készítésű, főleg karácsony táján előszeretettel fogyasztható édességre gondolnak. A népművészi értékekkel is rendelkező óbecsei Szerda családban mindig is becsben tartották a házias ízeket és ételeket, a kézzel készített ajándéktárgyakat. Elvira asszony kézügyességének köszönhetően szebbnél szebb darabok kerülnek ki a gondosan begyúrt tésztából.
A sors fintora sokszor kiszámíthatatlan és a kényszer hajtja rá az embert, hogy amit kedvtelésből, szabadidejében csinál az ember, egy nap a megélhetést biztosítsa saját maga és a családja számára. Pár évvel ezelőtt, a gazdasági helyzet miatt állás nélkül maradt, így fogant meg az ötlet, hogy a mézeskalács-készítést magasabb szintre kell emelni és vásárokban, fesztiválokon, valamint jellegzetes eseményeken árulni azokat. Az ötlet nem volt hiábavaló, mert mára már híre ment a házi készítésű mézes-kalácsnak és szinte az egész tartományból érkeznek megrendelések. Kezdetben csak a hagyományos formákat kínálta fel a vásárolóknak, de az évek alatt sok újdonságot, a modern kornak megfelelő igényeket is figyelembe véve sikerül új formákat készíteni. Nem ritka az keresztelőre, születésnapra, esküvőre, készülő egyedi darabok, vallási ünnepeinkkor pedig az adventi koszorú vagy a mézeskalács formájú házikó megalkotása.
Elvira asszony elárulta, hogy munkájának a titka a kézügyességében, valamint az alapanyagok minőségében rejlik. Házi kitermelésű tojást és mézet, valamint minőséges lisztet használ a tészta gyúrásához. Nem mindegy az sem, hogy milyen hőmérsékletű konyhában dolgozik, és a díszítőelemek festése is egy külön technológiát igényel. Törekszik az egyszerű, természetes festékanyagok elkészítésére, viszont nem minden esetben kivitelezhető. Hogy egy-egy darab elkészüljön, bizony sok időnek kell eltelnie és mint mondja, legalább tíz alkalommal kézbe kell venni a mézeskalácsot, mire az piacképes lesz. Kedvenc formát nem is tud választani a rengetegből, szinte mindegyik a kedvence. A kisebb formájú darabokkal is éppen ugyanannyi a munka, mint a nagyobb darabokkal, de nem válogat a formák között. Bár a mézeskalács készítés tudományát még a szülői házból hozta magával, úgy érezte, hogy a tudást, az ismereteket bővíteni kell.
Magyarországon sikerült egy továbbképzést befejeznie, aminek köszönhetően még szebb alakzatú mézeskalácsokat készít. Most azt is vallhatja, hogy a hobbynak hódol, viszont némi pénz is csurran belőle a konyhára. Vágya, hogy egy szép napon a budapesti vagy a bécsi vásárban is bemutathassa kézügyességének termékeit, mert úgy érzi, hogy itthon még mindig nem becsülik meg eléggé a kézműves szakmát. Külföldön viszont érvényesülni tudna.
