.png)
Péterfia Péter Felvidék déli területéről származik. Szülőfaluja az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén, aminek lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben
2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak, 600-an pedig szlováknak. Ha a környéken járunk, érdemes ellátogatnunk ide. A falu látnivalói közé tartozik többek között a Petőfi-versből ismert Pató Pál alszolgabíró és községi jegyző szobra, akinek a temetőben sírja is meglátogatható. Ezen kívül megtekinthetjük itt a 13. században Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt katolikus templom maradványait és még sok egyebet.
Tehát innen származik Péter, aki szakmáját tekintve asztalos, jelenleg külföldön dolgozik, azonban életének volt egy többéves szakasza, mikor otthon kamatoztatta tudását. Kisebb-nagyobb, fa alapanyagú ajándék- és használati tárgyakat készített és újított fel. Főleg barátai, ismerősei és saját maga számára. Általában otthon, a garázsban tevékenykedett, illetve mikor egy helyi asztalos alkalmazásában állt, sokszor bent maradt munka után, hogy elkészítse, amit épp eltervezett. Péter alkotásait a magyaros motívumok uralják, ebben is megmutatkozik gyökerei iránti tisztelete, szeretete, hűsége.
„Mikor volt lehetőségem és műhely, ahol dolgozhattam és meg akartam lepni valakit, akkor általában saját kezűleg készítettem valamit” – meséli –, „egyelőre azonban műhelyhiány miatt vége, nincs hol dolgoznom. A másik ok pedig a munkám, ami külföldre szólít, ritkán vagyok otthon… Előfordult, hogy megláttam valamit egy képen, beindult a fantáziám és megpróbáltam elkészíteni. Volt, hogy nem sikerült elérni a várt eredményt, de sok mindent sikerült úgy megvalósítani, ahogy elterveztem.”
Kérdésünkre, hogy szeretné-e még folytatni efféle tevékenységét, Péter a következő választ adta: „Alapelvem, hogy nem tervezek semmit, mert akkor az általában nem jön össze… de hátha előbb-utóbb lesz még lehetőségem valahol kibontakozni.” Reméljük, így lesz, hisz egyre kevesebb a valamire való szakember e téren (is).
