.png)
Az orosházi Tóth és Tóth Kft. Ügyvezető igazgatója és egyik tulajdonosa Tóth B. Mihály felmenői 1744-ben Zombáról érkező 70 telepes család között voltak. Az evangélikus vallású emberek
a katolicizmus terjedése elől jöttek el a Tolna megyei településről, szerződést kötöttek báró Harruckern Ferenccel, a terület tulajdonosával. Ők tekinthetők Orosháza alapítóinak. Ma Orosházán Zombai utca, Zombán Orosházi utca emlékezik a két település közti szoros kapcsolatra. A Tóth-Benedek família sokadik leszármazottja ma egy mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosa és irányítója. A profil mára letisztult, a növénytermesztés mellett haltenyésztéssel foglalkoznak. Az első tavat 1995-ben építették. Volt a területükön egy nagyon lapos rész, ahol mindig megállt a víz. Szinte adta magát a gondolat, ha már eleve ilyen, akkor alakítsunk ki egy halastavat. Szarvason tanultam tógazdálkodást is, gondoltam megpróbálom. Az első ütem nagyon gyorsan készen lett, egy hónap alatt beszereztem minden engedélyt és már csináltuk is, gőzerővel. Az első tavunk kéthektáros volt. Arra gondolt, jó lesz nekik, fognak pecázni, jönnek a barátai és jól ellesznek. Nagyon szerette a tavat, naponta ott sétált a partján. Aztán kiderült, hogy nagyon mennyiségű hal nevelődött fel benne. Az első telepítés halait Szarvasról hozta a HAKI-tól, lehalászáskor ámultak el igazán, 70 mázsa haluk volt, hatszor annyi, mint az ilyen nagyságú tavak átlagos hozama, ami hektáronként máshol 5-8 mázsa. Fel is hívta egykori tanárát, hogy mit szól ehhez? Ő is szinte értetlenül állt az eset előtt. Azóta sokat gondolkozott rajta, hogy mi lehet a titok. Végül arra jutott, hogy az általuk kialakított precíz technológián és a megfelelő infrastruktúrán kívül a víz minősége lehet az oka, ennek a páratlanul nagy hozamnak. Azért, mert a tavaikat nem folyóvíz, hanem belvíz táplálja. A területükön halad keresztül egy csapadékvízgyűjtő csatorna, gyakorlatilag onnan kapják a vizet. A belvíz a folyóvízhez képest lényegesen gazdagabb ásványi sókban, és minden egyébben, amire egy halivadéknak szüksége van a fejlődéshez, ezek hatására fejlődnek jobban a tavaikban a kishalak, illetve kevesebb a kórokozó és a betegség. Az első tavat követte a többi 1999-ben, majd 2005-ben, ma 35 hektáron tenyésztenek a halakat. Kizárólag továbbtenyésztésre értékesítenek egynyaras illetve kétnyaras halakat. Nagy halgazdaságoknak adják el az ivadékokat, olyanoknak, akik már az asztalra termelnek. Horgászok is vásárolnak tőlük, külföldre is szállítanak, Olaszországba, Németországba, Ausztriába, Szlovákiába. A halaik azért különösen jó minőségűek és egészségesek mert a vizük sókban nagyon gazdag, ami azt is jelenti, hogy a plankton állomány nagyon szaporodik, rengeteg van belőle, és mivel a halak a planktonokból tudnak fehérjét építeni, itt ideális körülményeket találnak. A tápanyagban és táplálékban gazdag vízben a halak gyorsan nőnek, emiatt egészségesek maradnak. Időközben kitapasztalták a tenyésztés fortélyait. Például nagyon minimális műtrágyát használnak tavasszal. Aztán előbb beindítják a tóban a plankton készítést, csak utána két-három héttel engedik bele az ivadékokat. A mesterséges szaporítás pedig egy külön tudomány. Az ivarérett halakból kifejik az ikrákat és a haltejet. Megtermékenyítik és Zuger üvegekben optimális viszonyok között tartják két, három napig, amíg ki nem kelnek az ikrák. Ilyenkor körülbelül egymillió pici halacska keletkezik. Háromnapos korukba kerülnek át a nagy tartályokba, ahol tovább fejlődnek, majd két-három nap után kitelepítik őket a nevelő tóba. A hallétszám mind a keltetés, mind a lárvatartás során apad. A keltetőbe rakott ikra 50-60%-ból lesz a tóba kiengedhető pici halacska. Főként pontyokat tenyésztenek, amiket általában egynyaras korukban, 5 dekásan vagy kétnyaras korukban, fél kilósan adnak el. Bár árbevételt tekintve a haltenyésztés a vállalkozás körülbelül 30 százalékát jelenti, de ahogyan Tóth B. Mihály a halakról, a halakhoz kapcsolódó kapcsolatairól beszél, érezni lehet, hogy ez igazán a szívügye.
