.png)
Szórakoztatás, hagyományőrzés és életre nevelés, így lehetne jellemezni a Székely játékokat, melyek ötletgazdája Ágoston György. Virágokkal és ajándéktárgyakkal foglalkozó cégüket 1994-ben indították,
aztán következett egy fordulat: Csíkszeredából Székelyudvarhelyre költöztek, és a városváltással egy időben döntötték el, hogy olyan dologgal szeretnének foglalkozni, ami pozitív és jókedvet tud generálni, így kezdtek el játékokat készíteni. Előbb régi játékokat kutattak fel, mint a Székely furfang, amely több száz éves, fakockákból álló logikai játék.
A történethez, hogy hogyan lesz valakiből „játékgyáros” szorosan hozzátartoznak a gyerekek, akikkel apaként gyakran leül játszani. György nagyon fontosnak tartja az ilyen együttléteket, amelyek jó alkalmat biztosítanak a játékhoz, és ahhoz is, hogy új társasjátékot hozzanak létre. Az ilyen alkalmakon pattant ki az ötlet, hogy székely társasjátékot kellene készíteni, méghozzá oktató jellegűt, olyat, amellyel játszva akaratlanul is információkhoz jutnak a gyerekek. Mostanig négy ilyen társasjáték született, az egyik a Székely mesterségek, amelyben 90 hagyományos mesterség van leírva. Nagyobbaknak szól a Székely aktív, a székely szavakra és szólásokra épülő játék, mely egy székely szótárt is tartalmaz könnyítésül. A székely gazdálkodónak a szerencsekártyái székely népszokásokra épülnek, hitelesen mutatva be a székely ember természethez való kötődését, a kalendáriummal párhuzamba állítva a legfőbb mezőgazdasági teendőket. A szerencsekártyákon megjelenő ültetés, aratás, stb. mellett a lépő mező is székelyföldi jellegzeteseket tartalmaz, nem hiányzik róla sem a templom, sem a kocsma. De játék közben az is megtanulható, hogy egy nehézségből hogy lehet talpra állni, és újrakezdeni a gazdaság felépítését. Erre oktat a tűzvész és a dögvész. György elmondta, hogy nagy reményeket fűzött ehhez a játékhoz, és már a készítése közben eltervezte a folytatást. A vágy teljesült, a Székely gazdálkodó annyira kedvelt játék, hogy a második része is elkészült. Ebben magasabb szintre lépnek a játékosok. Míg az elsőben állatokat gyűjthettek, vásárolhattak a rendelkezésükre álló tallérral, úgy a másodikban már egész gazdaságot tudnak kiépíteni, az állatállomány mellett lehet saját földjük, erdejük, kaszálójuk.
A játékok sikerét elsősorban a gyermekek hozták meg. György elmondta, hogy a játékok készítése közben nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek kipróbálják. A tesztelés során voltak beleszólásaik, meglátásaik, jó tanácsaik, és ezeket meghallgatva, megfogadva alakította a játékot, és meg van győződve, hogy éppen ebben rejlik a siker kulcsa.
Ezekre a Székely játékokra elsősorban Erdélyben van igény, de nagy az érdeklődés Magyarországról is. Termékei népszerűek, az érdeklődők megtalálhatják játék-, és könyves üzletekben, de személyesen is találkozhatnak magával az ötletgazdával és termékeivel különböző rendezvényeken, fesztiválokon, helyi hagyományőrző vásárokon is, de rákereshetnek interneten is https://www.facebook.com/szekelyjatek.
A játékkészítő titka, hogy nagyon szeret játszani, felnőttként is ugyanúgy, mint hajdan gyerekkorában, és minden felnőttet arra bíztat, hogy lelkük mélyén maradjanak meg gyermeknek, és minél többet játszódjanak!
