Almáskamarás, az ország kemencéje, TájGazda

... Jó kemencés sültet Almáskamaráson lehet enni a főtéren! Egy Bél-békési kistelepülésen kevés bulvár-médiaképes esemény történik. Mert az semmiképpen sem kívánkozik ezeknek a lapoknak,

internetes portáloknak címlapjaira, ha szép a termés a falu körüli földeken, ha az emberek szorgalmasak, és tisztán tartják nemcsak a saját portájukat, hanem a közös területeket is. Nem téma, ha az utak, járdák mind rendezettek, az árkok kitakarítottak. Az sem érdekel senkit sem, ha novemberben nem gázolnak térdig a levélben, hanem összeszedték és elhordták a lehullott leveleket.
Egy olyan település meg végképpen nem kívánkozik az „izgalmas” újságok címlapjaira, ha valahol rendben mennek a dolgok. Ha ezek mellet nincs a településnek sem tengerpartja, sem hegycsúcsa, sem vízesése, sem barlangja, akkor végképpen belesik a médiaérdektelenség legmélyebb gödrébe, oda ahonnan ki sem lehet látni. Almáskamarás ilyen település. Azzal a különbséggel, hogy ő mindazt, amije van, mégiscsak meg akarja mutatni a világnak. Meg is mutatta. Például a közmunkások vezetője, Boda Péter (maga is közmunkás) megálmodta ország kemencéje által is. A kőműves vállalkozó Békéscsabáról azért költözött haza Almáskamarásra, mert a válság idején egyszerűen nem tudta fenntartani vállalkozását. A tétlenséget semmilyen formában nem tűrő fiatalember közmunka utáni szabadidejét arra használta, hogy megépítse az ország kemencéjét a település főterén. A falu jobbítására, a település lakóinak, hogy bárki használhassa. Mivel pénz nem volt az ötlet megvalósítására, kitalálta: országos közadakozásból építi meg a kemencét, mert a munkát saját maga csinálta. Első lépésként bejelentkezett a legnépszerűbb kemencés honlapra, www.kemencebence.hu. Itt mindent leírt, terveiről, az adakozásos építkezésről, Almáskamarásról. A bejegyzés első nagy hozadéka egy dunántúli nagyváros főépítésze lett, aki vállalta a kemence terveinek elkészítését. Az interneten dolgoztak össze, leírások, helyszínrajzok, fényképek segítették a tervező munkáját. Az engedélyezéssel nem volt probléma, ezért 2012 májusában elkezdődhetett az építkezés. A kemence csak adományokból és az egyszemélyesből, országossá szerveződő kalákában épült meg. A kivitelezést eleinte egyedül végezte Boda Péter, ám ahogy haladt a munkával, úgy akadt egyre több segítsége is. És persze nagyon sok külsős bedolgozó, akik egy-egy munkarészt megcsináltak. Az alapot a szennyvízprojekt (egyszerre készült a szennyvízvezeték és a kemence) egyik alvállalkozója ásta ki, az anyagot Simondán Csaba biztosította. A téglát a faluban házról, házra járva szedték össze. Minden udvarból kitakarították a negyed- és féltéglákat. Tényleg diribdarabokból épült meg a kemence. A tetőszerkezet Sztanó József ácsmester csinálta, a cserepet a Tondach csornai gyárából küldték. A faanyagot a Gyulafa Kft. 50%-os áron biztosította részükre, amit a Harruckern iskola asztalos műhelyeiben leszabták, lecsiszolták nekünk. A szükséges szegek, csavarok, egyéb kötőanyagok Nádudvarról érkeztek 100-as PVC csőbe csomagolva küldte el barátja, Darányi Gábor. A fémmunkát az önkormányzatunk szakemberei csinálták. A műköves munkákat pedig Bánfi István, a szomszédos Nagykamráson élő mester készítette el. Rácalmáson, Tóalmáson és Almásfüzitőn élő emberek is eljöttek dolgozni egy kicsit a kemencéhez. Három hónap alatt így jött össze a kemence. Természetesen bárki használhatja, ha előzetesen bejelenti, hogy mikor, milyen alkalomból kívánja igénybe venni a kemencét. Úgy alakult ki, hogy Boda Péter lett a kemence kezelője, ő süt benne mindent, amit meg akarnak csinálni az emberek. Sütöttek már benne kalácsot, pogácsát, lekváros papucsot, hurkát, kolbászt, halat, báránycombot, csülköt. Mindenfélét. Nagyon ízletes minden, ami ebben megsül. És felkapták a kirándulók is. A környező városokból már több csoportot is vendégül láttunk. Bejelentkeztek az önkormányzatnál, hogy hányan, mikor érkeznek, és mit szeretnének enni. Ez alapján mindent előkészítenek, és vendégül látjuk a csoportokat. www.almaskamaras.hu

Save

Save

Save

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • „A Csillag” – a legrémesebb elítéltek lakhelye

    A Szegedi Csillagbörtön, TájGazda

    A Csillagbörtön szó hallatán máris a Szegedi Fegyház és Börtön intézményére gondolunk. Szerintem sokunkban él a kíváncsiság, hogy hogyan nézhet ki belülről, milyen lehet az élet a falai közt.

     
  • Református világtalálkozó Délvidéken

    Hitében és nyelvében él a nemzet – hangzott el a vajdasági Hertelendyfalván a református közösség harmadik világtalálkozóján, amelyet a helyi templom felszentelésének ünnepére rendeztek.

     
  • Veresegyházon csak boldog medvék sétálnak

    A Veresegyházi Medveotthon, TájGazda

    Budapest belvárosától, mintegy 40 percnyi autóútra található a veresegyházi Bear Farm, a Medveotthon. Az Otthon az év minden napján várja a kedves látogatókat. Kalandos élményekben lehet része annak,

     
  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     
  • A vajdasági magyarság jelképe: a citera

    Muzslya (szerbül: Мужља / Mužlja,) Nagybecskerek egyik városrésze, amely a Közép – Bánság/Bánát területén helyezkedik el. Az idén 13. alkalommal került megrendezésre a Muzslai Petőfi Sándor

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére