A magyar sivatag, TájGazda

Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

A buckákat a szél felhalmozó munkája alakította, formálta ilyenné. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. Miután a Duna vize elhagyta a területet a szél elkezdte összehordani a homoküledékeket, így kialakítva a buckákat. Részben kötött futóhomok felületek és szabadon mozgó futóhomok felszínek jellemzik. A szél által kifújt mélyedésekben korábban szikes tavak, mocsarak sokasága bújt meg. A buckák iránya Ény-Dk-i. A növényzete tipikus száraz homokpusztai gyep borókás-nyaras erdőtársulásokkal. Az egykori hagyományos tanyavilág és pusztai állattartás jól megfigyelhető.(Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum, Somodi tanya). Az állandósult vízhiány miatt kiszáradt szikes tavak nyomai láthatóak.

A turista útvonalon a piros jelzést követve a Homokhátság összes védett területén végi lehet haladni.
Báránypirosító tanösvény 2 km hosszú, egész évben gyalogosan bejárható, több állomással tarkítva. Mohák, zuzmók mellett homoki csenkesz, naprózsa, homoki pimpó, homoki árvalányhaj, báránypirosító figyelhető meg a homokos talajon. Mára a fás szárú növények is megjelentek. Rovarok sokasága, főként hangya, poloska, sáska, pókok. A sisakos sáska, pusztai hangyaleső nyílt tölcsérei mindenhol megtalálható a nyílt homoki részeken, zöld fürge és homoki gyík, mezei pacsirta, szalakóta, gyurgyalag példányai bújnak meg az aljnövényzetben, bokrokban. A legeltetés visszaszorításával és megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található.

A Garmada tanösvény 8 km hosszú. 4 állomása során megfigyelhető a tájegység növény- és állatvilága mellett a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékek. Továbbá a gyalogút rávilágít arra, hogy az ember megjelenése, beavatkozás milyen szereppel bírt a terület körfolyamataira, az ember tájformáló szerepére. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Mellékállásból megélni

    Libatenyésztés, TájGazda

    Az igazi mezőgazdász a többlábon állásban látja az ágazat stabilitását. Amennyiben egyik kultúra nem hozza meg a várt eredményt, azt a másik bepótolja. A körülményes gazdasági helyzetben

     
  • A szenteltvíz és a néphagyományok

    A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

     
  • Kézzel festett üvegcsodák

    Kézzel festett üvegcsodák, TájGazda

    Felvidéken, pontosabban Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként

     
  • Handmade by Kinga

    Handmade by Kinga, TájGazda

    Varga Kinga Ipolyszécsénykén (Sečianky) lakik, a Nagykürtösi járásban, Felvidéken. Fából készült dekorációkkal foglalkozik, ami sok mindent takar: fa táblák idézetekkel bármilyen eseményre,

     
  • A lébényi Szent Jakab apostol plébániatemplom

    A lébényi Szent Jakab apostol plébániatemplom, TájGazda

    A Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Lébény nevű településen számos vallási épülettel, emlékművel találkozhat az erre járó turista. Pl. útmenti feszületekkel, kőkeresztekkel, szobrokkal, szoborcsoportokkal

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére