A Dénesmajori Csigás-erdő

Nyálkásak, csúszósak, sokak szerint kártevők, mert a kertjeikben megrágják a növényeik leveleit. Ebben van igazság, de ezen tulajdonságaik mellett az is igaz rájuk, hogy fontosak

a talaj humusztartalmának kialakításában. Nélkülözhetetlenek az élővilágban, sőt lényeges elemek a táplálékláncban.

Számos formájukkal találkozhatunk, vannak, akik házzal bírnak, vagy meztelenek, változatos színekben, csigaházakban pompáznak.
A Fekete-Körös árterületén fekszik, egy 5,1 hektáros területű védett füzes, ahol több csigafaj is megbújik. Szám szerint 12. E magas fajtaszám miatt kapta a terület a Dénesmajori Csigás Erdő elnevezést.
A fajok közül természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti szalagos csiga (Drobacia banatica). A bánáti csiga sötétbarna testű, háza nem olyan gömbölyű, mint az éti csigáé, hanem laposabb, a háza külső részén kis perem található. A faj szerepel a Vörös Könyvben, így fokozottan védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Endemikus faj, magyarországi vonatkozásban szűk területeken fordul elő. Vásárosnaménynál, Tiszabecsnél, Geszt és Gyula környékén és a Maros árterén figyeltek fel populációjára.

A bánáti csiga mellett a Csigás Erdőben számos az Alföldre egyáltalán nem jellemző, hegy- és dombvidéki csigafajok is megtalálhatóak. Például a kristályos gyöngycsigácska, aranysárga éticsiga, vörhenyes kúposcsigácska, szalagos lantoscsiga, élénk lantoscsiga, berki párduccsiga, hasas kétéltűcsigácska, pannon csiga, ragyogó fénylőcsiga, hálós televénycsiga, soklemezes orsócsiga, fehércsíkos meztelencsiga, tejfehér kóróscsiga, rozsdavörös bokorcsiga, erdei paránycsiga, kis borostyánkőcsiga, sima gyepcsigácska, homlokfogú törpecsiga, csillogó fényescsiga, üreglakó meztelencsiga.

Miért ez a sok faj itt, e területen? Mert az árterek időszakos elöntése kedvez a puhatestűeknek. Ezek a közismerten szárazföldi csigák szeretik az erős nedvességet, és az időnként kiöntő folyó kedvező mikroklímát eredményez számukra. Minden adott, hogy itt megtalálják megélhetési feltételeiket.
A víz visszahúzódása következtében uszadék kupacok halmozódtak fel, ami jelentősen hozzájárul a terület vízháztartásához. A kupacok kialakításában a füzek sűrűsége, fák törzsének bordázottsága, ágaik elhelyezkedése, a gyökerek, az aljnövényzet is szerepet játszik. A felhalmozódott uszadék kupacokon megragadnak a víz felszínén sodródó puhatestűek. Ezen kívül a talaj pH-ja, humusztartalma, szerkezete, nedvességtartalmának kedvező tulajdonságai is segítik a csigák előfordulását.

Sajnos a korábbi években történő folyószabályzás, erdőkivágások, egyéb emberi beavatkozások eredményeképpen a terület nagysága egyre csak csökkent. A terület folyamatosan kiszáradt, csökkent a kedvező klímájú terület. Az állományok száma vészesen lecsökkent. Ezért 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították az erdőt, így most háborítatlanul élhetnek a területen a csigák.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Arany és ezüst féldrágakövek társaságában

    Szabó Gyöngyvér ékszer, Gyergyó, TájGazda

    Egyszer egy 15 éves kislánytól, amikor aranyfülbevalót csináltattak neki, anyukája megkérdezte, hogy volna-e kedve kitanulni ezt a mesterséget. A vonzó ajánlatra nehéz lett volna nemet mondani, érdeklődni kezdtek,

     
  • Duna Menti Múzeum

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • Erdély legnagyobb harangja

    Erdély legnagyobb harangja Ditrón, TájGazda

    Ha Maroshévíz irányából érkeznek a Gyergyói-medencébe, messziről látszik Ditró kéttornyú temploma. A település gazdagságát, az ott élők hitét és ízlésvilágát tükrözi a neogótikus bazilika, melynek hossza 56 m,

     
  • Cheesio

    Cheesio, TájGazda

    Francisti Tamás a Felvidék nyugati részén fekvő Alsószeliben él. Személyében egy olyan Sajtkészítőt ismerhetünk meg, aki rendkívül büszke a foglalkozására, vállalkozására.

     
  • Villámgyorsan száguldó nyilak

    Norka íjász

    Az íj ősidők óta egybefonódik a magyarság fogalmával, a hungarikumok között is helyett kapott. Őseink nagy mesterei voltak e fegyver használatának. A monda szerint a sebesen vágtázó lovakon

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére