A Bory vár, TájGazda

A Guinness Rekordok könyvében is szerepel a Bory vár. A történet 1912-ben kezdődött egy holdnyi területtel. Ekkor vásárolta meg Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben e kis területet,

hogy a nyári szüneteket itt töltse családjával. A vár építését 1923-ban kezdte el és 40 nyáron át egyedül építette a szobrászművész és építészmérnök saját tervei és fantáziája alapján. Az építés során főként vasbeton elemeket használt fel, ami az akkori korban még nagyon újszerű technikának számított. http://bory-var.hu/

A vár két eszmei részre osztható: a hitvesi szeretet kápolnájára és a műteremre, melyek életének két fő pontját jelképezik. Az épületben és a körülötte lévő parkban több száz szobor látható, amelyek a legváltozatosabb technikával készültek. Romantikus hangulatot kölcsönöz a várnak a falakon lévő festmények, mozaikok, üvegfestmények mind a külső, mind a belső tereken egyaránt. A kertben sétálva dús lombú fák, virágágyások, zöld fű, díszkutak, tavacskák, zöld szigetek és a véletlenszerűen felbukkanó kvarcbetonból készült szobrok adnak idilli hangulatot. A kert együtt él az épülettel, körül öleli, itt – ott belé is folyik.
A vár legmélyebb és legmagasabb pontja közötti távolság 30 méter, 7 torony, 30 kisebb-nagyobb helység, 3 műterem és megannyi régiség, műtárgy színesíti a látnivalókat. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a gipszből öntött, a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok másai sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Az itt megtalálható szobrok eredeti változatai az ország különböző pontjain ma is megtekinthetőek, bronzba öntve vagy márványba faragva.

A műtermekben szobor- és képkiállítás látható. A legjobb kortárs művészek Székely Bertalan, Csók István, Benczur Gyula, Fadrusz János, a felesége, Komócsin Ilona és lányuk munkái, festményei is megtekinthetőek.

Eleinte csak a helybéliek tudtak a vár létezéséről, majd később a látogatók előtt is megnyíltak a kapuk. Kezdetben maga a tervező, építő Bory János vezette körbe az érdeklődőket, mesélte el az egyes részek történetét. A vár egyik lépcsőjén „A kövek beszélnek.” felírat olvasható. E mondta mindent elárul a mesterről, életfilozófiájáról, a várról.

Ma az épület nagy része múzeumként látogatható, a vármúzeum minden nap nyitva tart, fogadja az érdeklődőket. A vár a leszármazottak otthonaként is funkciónál, hiszen a család egy része még mindig itt él. Az épület bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga saját két kezével épített fel.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A festményekből áradó erő

    „A képek sokszor készen érkeznek hozzám üzenetként odafentről – színekben, formákban kidolgozva. Nekem már csak az a dolgom, hogy leüljek és vászonra vigyem őket.

     
  • Handmade by Ivi

    Ivi design, TájGazda

    Már az ókori egyiptomiak és különböző afrikai törzsek tagjai is égettek fára bizonyos motívumokat. E díszítési is kifejezésforma azóta lényeges technikai fejlődésen ment keresztül, így alakult ki a ma ismert pirográfia.

     
  • Misztikus, gyógyító mandalák

    Mandala, TájGazda

    Legtöbbször ha valakiről, illetve a munkájáról írok, előtte mindig próbálok elmélyedni a munkákról készült képekben, alaposan megnézni azokat, figyelni magamra, hogy milyen érzéseket váltanak ki belőlem.

     
  • Almáskamarás - az ország kemencéje

    Almáskamarás, az ország kemencéje, TájGazda

    ... Jó kemencés sültet Almáskamaráson lehet enni a főtéren! Egy Bél-békési kistelepülésen kevés bulvár-médiaképes esemény történik. Mert az semmiképpen sem kívánkozik ezeknek a lapoknak,

     
  • Rétesház, Mórahalom

    Mórahalmi réstesbolt, TájGazda

    Pille könnyű tészta, hagyományos, de különleges töltelékkel. Mi magyarok szeretjük azt hinni, hogy a rétes egy kifejezetten magyar étel, tulajdonképpen mi találtuk fel.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére