A Krisna-völgy, TájGazda

A Balatontól 30 km-re található Somogyvámos külterületén Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége, a Krisna-völgy. A 266 hektáros területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm

azzal a céllal alakult meg, hogy az európai embereknek megmutasson egy ősi lelki kultúrát, annak értékeit és egy természetes, önfenntartó életmódot. Nyugodtság, béke, segítőkészség, egyszerűség érzései támadnak az emberben, ha ide ellátogat. Az itt élők ökogazdálkodást folytatnak, emellett fontos számukra a lelki tudat, isten iránti hitük erősítése, melyet a Krisna-tudat által érnek el. Van itt templom a lelki béke, a hit gyakorlására. Biogazdálkodás, mellyel a mindennapi élelem ellátás valósítható meg. Iskola a tudás megszerzéséhez, valamint csodás arborétum tavakkal, elefántszobrokkal, pavilonokkal, növényekkel, és állatokkal.

Kezdetben szerzetesek éltek itt többnyire, de mostanra a családok száma megtöbbszöröződött, átlagosan 140 család. Az itt élők egyszerű életet élnek, minden nap lelki gyakorlatokon vesznek részt, dolgoznak az állatok körül, a gyümölcs- és zöldségkertben, fogadják az idelátogatókat, irodai munkát végeznek, művészi tevékenységet folytatnak. A vallás nélkülözhetetlen számukra, átjárja családi és társadalmi életüket, értékeiket.
Önfenntartó életmódot folytatnak a lakók, a környezettudatosság, egészséges életmód jegyében, a hagyományos technológiák segítségével. Az áramot napelemmel és szélmalmokkal állítják elő. A vízellátás kutakból valósul meg. Környezetbarát mosási módszert alkalmaznak, a gazdálkodásban saját maguk által készített eszközöket használnak, melyek mozgatásához a nagy becsben tartott állatukat, az ökröket használják. „Egyszerű élet, emelkedett gondolkodás” elve alapján élik napjaikat.

Az érdeklődök a Krisna-hívők életébe nyerhetnek bepillantást. A völgy középpontjában áll a templom. Kívülről nézve a somogyi tájra jellemző stílusjegyeket hordozza, de belülről indiai motívumok, oszlopok, boltívek, színesebbnél-színesebb festmények, szobrok kölcsönöznek különlegességet az épületnek. A szobrokra nagy figyelmet fordítottak, jellemző a friss, illatos virágok, díszek, ékszerek jelenléte. A templom mellett a tehenészetbe, botanikus kertbe, kézműves terembe, méhészetbe látogathatnak el a kíváncsiskodók. Az indiai vallásban a tehénnek kitüntetett helye van. A tehenet önmagáért szeretik, a tehén olyan az ember számára, számukra, mint az édesanya, hiszen a tejével táplálja az embert. Tisztelet övezi e jószágot. A tehén tejet ad, az ökör fizikai erejét veszik igénybe. Ha az állat megfáradt, „nyugdíjazzák”, majd a természetes halálát követően elhamvasztják.

A Krisna-völgy legnagyobb rendezvénye a minden év júliusában megtartott Búcsú. A vidám és színes fesztiválon India kultúrája keveredik a hagyományos értékekkel. Az Indiai esküvő a legnépszerűbb látványosság az ünnepen. Kézművesek mutatják be alkotásaikat, különleges magyar és indiai ételeket kóstolhatunk meg.
Az év több napján tartanak fesztivált. Ilyen az első tehénkihajtó ünnep, henna fesztivál, Krisna születésnapi fesztiválja, sütőtök fesztivál, édesség hegy ünnepe. A turistákat szívesen fogadják az év bármely napján. A hely körbevezetése során kielégítő válaszokat kaphatunk kérdéseinkre, az itt élők mindennapi életéről, a Krisna-tudat filozófiájáról, a hely történetéről és egyéb érdekességekről.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Szin és Vír szerelmének emléke

    Szinevéri tó, TájGazda

    Kárpátalja leggyakrabban látogatott turistanevezetességei között előkelő helyet foglal el az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.

     
  • A sujtás így is ékesít

    Sújtás így is ékesít

    Az emberi kreativitás határtalan! Ezt bizonyítják folyamatosan az oldalunkon bemutatott kézművesek, amikor egy-egy technikát igényességükkel, találékonyságukkal, kitartásukkal,

     
  • Felvidéki vadmacska az oroszlánok közt

    Ma Potháczky Angélával, az elbűvölő felvidéki művésznővel, és gyönyörű rajzaival ismerkedhetünk meg közelebbről. Angéla kicsi kora óta szívesen rajzolt, látható volt benne a tehetség,

     
  • Holland típusú, tornyos dónáti szélmalom

    A dónáti szélmalom, TájGazda

    A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

     
  • Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban

    Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban, TájGazda

    Tudták azt, hogy egy tonna régi újságpapír feldolgozásával 17 fát lehet megmenteni?  A becslések szerint Szerbiában több száz, sőt ezer tonna olyan hulladék vész kárba, ami jól felállított rendszerrel

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére