Szolyvai fatemplom, TájGazda

A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos. Jelenlegi formájában 1953-ban

szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként
A járás székhelye Szolyva. Mi Munkácsról indultunk neki, hogy meglátogassuk a település görög-keleti fatemplomát, valamint a kommunizmus áldozatainak kárpátaljai mementóját, a Szolyvai emlékparkot.
A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik. Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá.
Egyik uticélunk a népi építészet kiemelkedő alkotása az egykor Szent Miklós tiszteletére felszentelt, zsindelypikkelyekkel fedett fatemplom, mely a város délkeleti részén található. Ha Paszika község felől közelítjük meg Szolyvát, akkor a településre beérve mintegy 60-700 m megtétele után jobbra tábla jelzi azt a másfél kilométeres utat, mely az 1588-1759 között épült műemlék templomhoz vezet. Egy darabig a Szvaljavka-patak mentén autózunk, majd az útkereszteződésnél jobbra térünk, s haladunk az egyre emelkedő makadám úton, hogy aztán az úttól jobb kézre egy dombon megpillantsuk a tájba harmonikusan belesimuló építményt. Egykoron a templom Biztrij község szélén állt. A helység idővel egybeépült Szolyvával.
A templomot az 1940-es évek végén bezárták, és csak az 1990-es években kezdték újra használni.2001-ben, a Szent Eucharisztia ünnepén szenteltek fel egy keresztet azon a domboldalon, ahol a templom eredetileg állt. Sajnos, ezzel egyidejűleg lebontották az egyszintes, szintén fából készült harangtoronyot, amely csodálatosan kiegészítette a templomegyüttest, és kivágták a templom körül álló impozáns hásfákat. Mellette található a régi temető szebbnél szebb kőből és fémből készült keresztekkel.
 Próbáltam megkeresni, de sajnos nem találtam meg bajorországi orvosprofesszor barátom Dr. Franz Szabadnak ükapját, Szabad Antalt, aki a ruszinok között volt görög katolikus pap 1882-ben bekövetkezett haláláig, és Szolyván lett eltemetve a templom kertjében. Hiába próbáltunk kérdezősködni a helyi öreg paptól, az sajnos már nem emlékezettrá, és arról sem tudott információt adni, hogy kik is nyugszanak a sírkeresztek alatt. Sokan alusszák örök álmukat a szolyvai fatemplom kertjében, köztük barátom ükapja is. Nyugodjanak békében.

2016. szeptember 13.
Fotók: Őry László albumából

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A debreceniek a kolbászt is szeretik

    Kolbászfesztivál-Békéscsaba, TájGazda

    Debrecenben nem csak a pulykakakast, a kolbászt is szeretik... A csabai kolbászfesztivál az országban az egyik legkiválóbb terep arra, hogy az ember kitartóan és gyakorlatilag hiábavalóan keressen valakit

     
  • A „Matyóföld fővárosa”

    Matyóföld, Mezőkövesd

    A legenda szerint egyszer az ördög elrabolt egy matyó legényt. A fiú párja sokat rimánkodott az ördögnek, hogy adja vissza néki a kedvesét. Az ördög azt mondta erre a leánynak:

     
  • Másfél évtizede a kultúra szolgálatában

    Kultúra Tiszakálmánfalván, TájGazda

    Tiszakálmánfalva Újvidék peremvárosi kistelepülése. Több mint 4000-en lakják, de ennek csupán az egyharmad a magyar ajkú. A faluban azonban tolerancia és együttműködés van a több nemzetiség között,

     
  • Az Ungerbauer Családi Borpince

    Ungerbauer Családi Borpince, TájGazda

    Míg a felnőttek boroznak, a gyerekek mustot és házi szörpöt kóstolnak... A borcímkét húsz évig tervezte Ungerbauer György, az Ungerbauer Családi Borpince tulajdonosa.

     
  • Gémes kút: a puszta kommunikációs eszköze

    A Kondorosi Csárda. TájGazda

    A híres Kondorosi Csárda a 18. században nyolc út találkozásánál épült a hatalmas pusztában, külső pihenőhelyként, megállóhelyként szolgált. A gémeskút ma emlékjelként áll a csárda melletti téren,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére