A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

Ha szívesen meglátogatná az alább bemutatásra kerülő helyet, könnyen megteheti. Összekötheti azt akár egy esztergomi vagy párkányi fürdőzéssel, várlátogatással is. Szálást bőségesen talál Párkányban úgy, mint a vele szomszédos Nánán.
Bény történelme rendkívül sokszínű. Már a római korban erődítmény állt a helyén, viszont a szájhagyomány alapján a települést a honfoglaló magyarok alapították. Egy legenda szerint itt történt Szent István lovaggá ütése a Koppánnyal való ütközet előtt. Az István segítségére érkező Hont fiáról, Bényről kapta nevét. Első írásos említése 1135-ből származik. Zömében ma is magyarok lakják.
Ami miatt leginkább érdemes a faluba látogatni, az az 1217 körül, karinthiai szerzetesek által épített kéttornyú apátsági templom. A román stílusú templomot először gótikus, 1722-ben pedig barokk stílusban építették át a szerzetesek, majd 1862-ben Scitovszky hercegprímás visszaállította eredeti állapotába. Sajnos a II. világháború ezt a régiót sem kímélte, 1945-ben a templom súlyos károkat szenvedett. Viszont ma teljesen felújított, tökéletes állapotában tekinthetjük meg, egyes eredeti, 800 éves részeivel együtt. A templomot a község szívében találjuk, egy fákkal és bokrokkal tarkított parkban, ahol különböző emlékművek, szobrok és kopjafák is helyet kaptak.
A templomtól mintegy 50 méterre található rotunda, azaz körtemplom különlegessége, hogy efféle párosítással a Kárpát-medencében kizárólag Jákon, Szepesmindszenten, illetve itt találkozhatunk. Az effajta elrendezés oka, hogy a templomban általában a szerzetesek imádkoztak, míg a település saját plébániával – körtemplommal – rendelkezett, ide jártak a hívek. A rotundában 13. századi freskórészletek találhatók.
A falu egyéb nevezetességei közé tartozik az ún. Bényi kincs, ami egy az 5. századból származó 108 arany pénzérmét tartalmazó lelet, valamint a 19. században épült Pálffy-vadászkastély. Továbbá meg kell még említenünk az egész falut körülvevő római-avar eredetű sáncrendszert, mely a mai napig megtekinthető.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Via ferrata a Gyilkos-tónál

    Via ferrata a Gyilkos-tónál, TájGazda

    Szérkelyföldön, a sziklamászók örömére tavaly ősszel adták át a Gyilkos-tó legújabb látványosságát, az 1345 méter magas Kis-Cohárdon kiépített fia ferratát. A „vasalt sziklaút” kétszáz méter hosszú,

     
  • Szent Péter és Pál templom – Egyházgelle

    Felvidéken, a Dunaszerdahelyi járásban található Gelle (szlovákul, 1948-tól: Holice) község, mely több falu 1940-es egyesítésével jött létre: Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle, Ógelle,

     
  • A zsámbéki hagyatékok

    a zsámbéki templom, TájGazda

    A Pest megyei Zsámbék számos történelmi érdekességgel szolgál az arra tévedő turistának. Legismertebb építménye az öregtemplomnak is nevezett zsámbéki templom és premontrei kolostor.

     
  • A piros arany

    A piros arany, TájGazda

    Szinte egész Szerbiában piros aranynak nevzik a málnát, mert az ország a bogyós gyümölcs kiviteléből jelentős bevételt valósít meg. Abban az esetben, ha a jég vagy a kései fagyok nem fölözik le a hasznot.

     
  • A kárpátaljai gazdálkodók támogatásáért

    A kárpátaljai gazdálkodók, termelők, vállalkozók támogatásáért , TájGazda

    Történelmi emlékhelyek, termálvíz, erdősségek, különleges domborzati és természeti adottságok, egyedi gasztronómia, termékeny földek, az ezekből fakadó turisztikai lehetőségek – s még sorolhatnám,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére