Somoskői vár, TájGazda

A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

A várhegy, amelyre építették igen sajátos jellemzővel rendelkezik. Ugyanis a hegyet kettészeli a határvonal. A kiegyezést követően nagyon hosszú ideig csak a Somoskői falu széléről lehetett megcsodálni a romokat. Szerencsére ma már a határok átjárhatóságával gond nélkül felkereshetjük a megmaradt részeket.

A vár magját a Kacsics nemzetség építette a 13. században. Később a Csák nemzetség, majd Szécsényi Tamás báró tulajdonába került. Ekkor kapcsolták a végvárrendszerhez, ágyútornyokkal és körbástyával erősítették meg. A törökök közel 20 évig ostromolták mire be tudták venni. Ekkoriban a várban élt Losonczy István özvegye és két lánya. Balassi Bálint költőnk itt ismerkedett meg Annával, az özvegy egyik leányával. Hozzá írta a költő a viszonzatlan szerelemről szóló Júlia-verseket.
A vár végső pusztulása a füleki ostrom idején következett be, amikor is a környéken portyázó lovasok felgyújtották az épületet. 1970-ben kezdték el felújítani, de a rekonstrukciók félbe szakadtak. Az egyik tornyot újjáépítették, míg a másik romjaiban látható. A várban a kilátáson kívül más látnivaló nincsen, de kedvünkre barangolhatunk a romok között, keresve a szebbnél-szebb kilátásokat.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó, amely őrzi annak emlékét, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-én látogatást tett Somoskőn. Útirajzaiban így említi meg: „Somoskó nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

A vártól néhány perc sétára találjuk a híres geológiai képződményt, a bazaltorgonákat és az ösvényen tovább haladva a kőtengert.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Lelki társakká váló babák

    Babakészítő, TájGazda

    Csikós Kata közel tíz évvel ezelőtt olyan játékot szeretett volna a lánya kezébe adni, amit ő készített, ami nem műanyag, ami nem veszélyes rá nézve, hanem pihe-puha, ölelhető.

     
  • Korszakváltás a gazdálkodásban

    Biogazdalkodás, TájGazda

    Felbecsülhetetlen érték az egészség. Aki elvesztette, mindent megtenne azért, hogy újra teljes életet éljen. A mindennapi táplálkozási szokásaink nagyban hozzájárulnak ahhoz,

     
  • Közösségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva

    Közöségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva, TájGazda

    Kárpátalján a Bereg-vidék egyik magyarlakta településén, Bótrágyon különleges módját találták meg a helyi hölgyek a közösségépítésnek és hagyományőrzésnek: kézimunkakört alapítottak,

     
  • Mágikus fagyöngy

    Fagyöngy, TájGazda

    Az amerikai és angol karácsonyi filmek elengedhetetlen kelléke az ajtó fölött logó vagy a mennyezetre felakasztott fagyöngy. A szokás szerint, ha két személy a fagyöngy alatt összetalálkozik,

     
  • A komádi hímzésmotívumok szépsége

    A komádi hímzésmotívumok szépsége, TájGazda

    Wass Albert: „Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére