Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

Hogy valóban ebben az épületben született-e Bethlen Gábor, azt már nehéz lesz kinyomozni, egyes történészek szerint nem valószínű, hogy egy bástyában jött volna a világra, akkor, amikor a várnak egy központi része is volt, amely a lakóház szerepét töltötte be. Az viszont tény, hogy Bethlen Gábor édesapja, Bethlen Farkas, a végvári csatában aratott győzedelmes sikereiért Báthory István fejedelemtől ajándékba kapta ezeket a birtokokat, és 1576-ban feleségével oda költözött. Ő építette a négybástyás várat – ez a fennmaradt ajtókereten is olvasható – és itt, a marosillyei várban született meg két fia. Azok érvelése is elfogadható, akik úgy gondolják, hogy azért lakhatott a család a Veres-bástyában, mert a várkapitányhoz méltó lak csak később készült el. Viszont Bethlen Farkas korai halála után a fejedelem a stratégiai fontosságú vár tulajdonjogát felfüggesztette, mert Gábor és István még gyerekek voltak. 1614-ben került a vár a Bethlen Gábor tulajdonába, aki trónra lépése után öccsére hagyta. Az 1670-es években már megkezdődött a vár lerombolása, azért kezdték el bontani, mert bizonytalanná vált, hogy be tudja-e tölteni végvári szerepét, és nem akarták, hogy a törökök elfoglalják. A XVIII. század végétől sorra bontották le a régi vár még megmaradt részeit, míg csak egyetlen bástya maradt. Ezt is államosították, a Veres-bástyában fogorvosi rendelő illetve nőgyógyászat működött a szocializmus éveiben. A rendszerváltás után, az utolsó tulajdonosok dédunokája igényelte vissza az épületet, amit megvásárlásra ajánlott Böjte Csaba ferences szerzetesnek.
A Csaba testvér által működtetett Szent Ferenc Alapítvány támogatók segítségével nagy gonddal újította fel a műemléképületet, állandó kiállítást és konferenciatermet is berendeztek, az odalátogatóknak az alapítvány ügyes növendékei mutatják be a múzeumot. Évente több mint 3000 látogató fordul meg a Veres-bástyában, az érdeklődők száma folyamatosan gyarapszik. A műemléképület június 15. és szeptember 15. között nyitva van, máskor előre kell egyeztetni a ház vezetőjével, Varga Csabával (0040726489697 vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Dél-Erdélyben járóknak érdemes megpihenni Marosillyén, néhány pillanatra évszázadokat tekerni vissza az idő kerekén, visszatérni Bethlen Gáborhoz, ahhoz a fejedelemhez, akinek nevéhez fűződik „Erdély aranykora”, és akinek életében fontos helyszín volt a Veres-bástya.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Koháry kastély – Szentantal

    Koháry kastély – Szentantal, TájGazda

    Szentantal (szlovákul Svätý Anton) felvidéki község, nem messze Selmecbányától fekszik, a Selmec-patak partján. Nevét az egyik első ismert keresztyén remete,

     
  • Hajócsipke Bartal Tímeától

    Bartal Tímea Felvidék Érsekújvári járásából származik, jelenleg Zoboralján tanít. Emellett szabadidejében, körülbelül három-négy éve hajócsipkével, más néven frivolitással foglalkozik.

     
  • A napilapok, reklámújságok átalakulása

    Papírfonás, TájGazda

    Az emberi képzelőerő fantasztikus dolgokat képes kihozni belőlünk, emberekből. Képesek vagyunk általa egy, már meglévő tárgyat átformálni, átalakítani, ezáltal egy teljesen új tartalommal megtölteni.

     
  • Lazító méhház Mezőkaszonyban

    Lazító méhház Mezőkaszonyban, TájGazda

    A mezőkaszonyi Szűcs Zoltán életében a méhek szeretete gyerekkori szenvedély. A mezőkaszonyi (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalember nagyszüleinek szomszédja méhészkedett, ő pedig gyerekként

     
  • Tim-Tom manufaktúra

    Tim-Tom manufaktúra, TájGazda

    A népi motívumok és a fa ötvözése, egy életre szóló emléket eredményez. A munkámhoz gyűjtöttem anyagot és ekkor láttam meg a bölcsről a képet. Elállt a lélegzetem is.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére