Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

Hogy valóban ebben az épületben született-e Bethlen Gábor, azt már nehéz lesz kinyomozni, egyes történészek szerint nem valószínű, hogy egy bástyában jött volna a világra, akkor, amikor a várnak egy központi része is volt, amely a lakóház szerepét töltötte be. Az viszont tény, hogy Bethlen Gábor édesapja, Bethlen Farkas, a végvári csatában aratott győzedelmes sikereiért Báthory István fejedelemtől ajándékba kapta ezeket a birtokokat, és 1576-ban feleségével oda költözött. Ő építette a négybástyás várat – ez a fennmaradt ajtókereten is olvasható – és itt, a marosillyei várban született meg két fia. Azok érvelése is elfogadható, akik úgy gondolják, hogy azért lakhatott a család a Veres-bástyában, mert a várkapitányhoz méltó lak csak később készült el. Viszont Bethlen Farkas korai halála után a fejedelem a stratégiai fontosságú vár tulajdonjogát felfüggesztette, mert Gábor és István még gyerekek voltak. 1614-ben került a vár a Bethlen Gábor tulajdonába, aki trónra lépése után öccsére hagyta. Az 1670-es években már megkezdődött a vár lerombolása, azért kezdték el bontani, mert bizonytalanná vált, hogy be tudja-e tölteni végvári szerepét, és nem akarták, hogy a törökök elfoglalják. A XVIII. század végétől sorra bontották le a régi vár még megmaradt részeit, míg csak egyetlen bástya maradt. Ezt is államosították, a Veres-bástyában fogorvosi rendelő illetve nőgyógyászat működött a szocializmus éveiben. A rendszerváltás után, az utolsó tulajdonosok dédunokája igényelte vissza az épületet, amit megvásárlásra ajánlott Böjte Csaba ferences szerzetesnek.
A Csaba testvér által működtetett Szent Ferenc Alapítvány támogatók segítségével nagy gonddal újította fel a műemléképületet, állandó kiállítást és konferenciatermet is berendeztek, az odalátogatóknak az alapítvány ügyes növendékei mutatják be a múzeumot. Évente több mint 3000 látogató fordul meg a Veres-bástyában, az érdeklődők száma folyamatosan gyarapszik. A műemléképület június 15. és szeptember 15. között nyitva van, máskor előre kell egyeztetni a ház vezetőjével, Varga Csabával (0040726489697 vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Dél-Erdélyben járóknak érdemes megpihenni Marosillyén, néhány pillanatra évszázadokat tekerni vissza az idő kerekén, visszatérni Bethlen Gáborhoz, ahhoz a fejedelemhez, akinek nevéhez fűződik „Erdély aranykora”, és akinek életében fontos helyszín volt a Veres-bástya.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Naspolya: a szottyos télvízi C-vitamin forrás

    Amikor kisgyerek voltam, volt egy naspolya fája a nagyszüleimnek, ami sajnos már nincs meg. Emlékszem, hogy a hideg idő beálltával már csak ez az egy gyümölcsfa volt a kertjükben.

     
  • A dorozsmai szélmalom nehéz sorsa

    A dorozsmai szélmalom

    Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.

     
  • Kárpátalja, Rahói Járás

    Rahói járás, TájGazda

    Ahol a legmagyarabb folyó, a Tisza ered... Európa közepével,  természeti csodákkal, fatemplomokkal, függőhidakkal, a Tisza eredetével, a szőke és fekete Tisza összefolyásával megáldott,

     
  • Sztáray-kastély – Nagymihály

    Sztáray-kastély – Nagymihály, TájGazda

    Nagymihály – szlovákul Michalovce – a trianoni békediktátum előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. A mintegy 40 000 főt számláló város ma

     
  • Retro vendégszállás és étterem

    Retro étterem, TájGazda

    “RETRO” Vendégház “-ez az európai kifinomultság és kárpátaljai vendégszeretet! Kárpátalja egyik legismertebb és magyar történelmi vonatkozásban legjelentősebb városában, Munkácson van sok jó szállás és étkezési lehetőség.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére