A Fazola őskohó, TájGazda

Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.

Látszik, hogy a kivitelezés magas szakértelemmel, mérnöki pontossággal valósult meg. Az újmassai őskohó Magyarország első ipari műemléke. A kohó további érdekessége, hogy európai viszonylatban is ritkaságnak számít, mindösszesen három található a kontinensen.

Fazola Henrik fia, Frigyes, aki szintén kiváló kohómérnök volt 1813-ban Újmassán építette meg az „őskohót”. Az itt lévő kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez korábban egy víztározót is építetett, mai nevén a Hámori-tavat. Az itteni kohókban nyersvasat állítottak elő, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A terület adottságai kedveztek a kohászatnak. A Garadna patak vize, az abból előállított energia, a környező erdők fái fűtésre, a talaj mészköve pedig salakképző anyagként mind-mind a kohászat iparágát segítették.

A faszénnel fűtött őskohót az 1830-as évek elején átépítették. A négy sarokpilléren álló, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú, terméskövekből épült kohó alapterülete 9,5 m x 8,5 m. Magassága 11,4 méter, térfogata 22 m3, az átlagos napi termelése 1300 kg volg. A fújtatókat 7 méteres átmérőjű vízkerék működtette, melyet a Garadna patak vize hajtott meg. A kohó 1866-ig üzemelt, majd a termelést áthelyezték a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre.

A kohó mellett található Massa Múzeum őrzi a diósgyőri-hámori vasmű történetét, legfontosabb eseményeinek dokumentumait, az ott használt és készített korabeli szerszámokat, termékeket. Olvashatunk a Fazola család történetéről, láthatjuk az őskohó dokumentumait, írásait, pecsétjeit. Korabeli öntöttvas dísz- és használati tárgyak kiállítása és a kovácsolás története, szerszámai is megfigyelhetőek az egyes termekben.

1979-ben korabeli leírások alapján felépítettek egy korhű vasverőt, kovácsüzemet. Ebbe az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és egyéb kiegészítő berendezések tekinthetőek meg. A skanzenben kohászat és bányászati gépek, eszközök állnak a kíváncsi szemek rendelkezésére.

A minden évben tartandó Fazola-napok keretén belül a szervezők a látogatók örömére jelképes csapolást hajtanak végre az őskohón. A farkaskalapácsokat most nem a patak vizével, hanem elektromos motor segítségével indítják be.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Bethlen Gábor szülőháza

    Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

    A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

     
  • Csejte vára

    Csejte vára, TájGazda

    Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Báthory Erzsébet köré szőtt kultusz, mely szerint a grófnő lelkén több száz fiatal lány halála szárad. A mendemondák szerint a Vérgrófnő

     
  • A kovácsolás (mégsem) kihaló mesterség

    Alig néhány évtizeddel ezelőtt  szinte minden faluban megtalálható volt a kovácsműhely, a nagyobb településeken három négy kovácsnak is bőségesen akadt munkája.

     
  • Tóth Adriana

    Tóth Adriana, TájGazda

    Tóth Adriana a felvidéki Kéménden él, Párkánytól nem messze. Jelenleg varrónőként dolgozik, viszont emellett szívesen köti le magát bármivel, ami megmozgatja a fantáziáját, ami egy kis kreativitást igényel.

     
  • A kaszasuhogás már a múlté

    Aratás, TájGazda

    Befejezéséhez közeledik az aratás, a kenyérgabona betakarítása. Manapság az óriásgépek, a kombájnok szinte 10 nap alatt „felfalják” a bevetett területet és maga a munka, és a kenyér iránt érzett tisztelet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére