A tési szélmalom, TájGazda

Köszönjük kedves olvasónknak, Kovács Estvánnak, aki felhívta figyelmünket az alábbi cikkben szereplő malmokra. Az élénk bakonyi szelek befogására kiválóan használhatóak voltak a szélmalmok.

Ezek az erős szelek belekaptak a malom vitorlájába, amely megforgatta a lapátkerekeket, majd a fogaskerekeket. Így a malomkövek elkezdhették a mindennapi kenyérhez szükséges gabona őrlését. A bakonyi Tés község határában valaha négy malom vitorlája hasított a levegőbe. Ezek közül a Rotter- és a Vaszlav-féle malmok már sajnos nem találhatóak meg. A másik két megmaradt szélmalmot, a Helt- és az Ozi névre keresztelték el.

Pircher János malomács 1840-ben építette a Helt-malmot, míg az Ozi-féle malmot Ozi János asztalos, 1924-ben. A két malom egymástól 200 méterre helyezkedik el. A holland típusú, köralaprajzú, enyhén karcsúsodó malmok háromszintesek és kőből épültek. Szerkezetük forgatható, és kúp alakú teteje zsindellyel van fedve. Hatvitorlás szélkerék hajtotta, ami ritkaságnak számított az akkori időkben. A két malom szerkezetileg azonos, az eltérés a malomkövek számában kereshető. A Helt-malom 2 pár kővel dolgozott, napi 4 mázsa gabonát őrölt meg, addig az Ozi-malom egy kövével feleannyi teljesítményre volt képes. A Helt-malom 1951-ig üzemelt. Ma is működőképes állapotban van és állandóan látogatható. A malom bejárati ajtaját egy gigantikus kulcs nyitja. A belső térben láthatóak a malomkövek, a lapátokat hajtó hatalmas fából készült fogaskerekek. A fa és a vasszerkezetek összehangolt működése ma is elkápráztatja a szemeket.

A szélmalmok a tési iparosok, bognárok, kovácsok, patkolókovácsok emlékét őrző Kovács Múzeum kertjéből közelíthetők meg. A népi kovácsműhelyben a falakon számos mesterséghez használt szerszámok és elkészített termékek láthatóak. A vidék kisipara az 1920-as - 30-as években élte fénykorát. Az itt élő mesteremberek az akkori korban a legmodernebbnek számító eszközöket is el tudták készíteni, pl. burgonyakapáló-töltögető gépet.

A falu melletti bükkerdőben magasodik egy a kiváló vadászról, Széchenyi Zsigmondról elnevezett kilátó. A 18,48 méter magas, fából készült toronyból gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. Behajtani csak engedéllyel lehet, de gyalogosan bármikor megközelíthető. Érdemes felkeresni.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Az emberi egészség őrzője

    A dió, TájGazda

    Mondhatom, hogy a rabja vagyok. Jobb nem is tudni, hogy hol van a konyhában, kamrában, ugyanis addig járok rá, míg el nem fogy. Csak törni ne kellene. A tavalyi termésemnek alig bírtam megtörni a héját,

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Szemet gyönyörködtető piros mező

    Pipacsmező, TájGazda

    Lassan eljön a tanév vége, a ballagás ideje. Ilyenkor a tanulok mellet az iskolák, tantermek is díszbe öltöznek. Legtöbbször pipacsot, búzavirágot, mezei szarkalábat, rózsaszirmot szednek a gyerekek a tantermek,

     
  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • A borkedvelők Mekkája

    Egy nap, amely a finom borokról, a jó hangulatról, mulatásról, szórakozásról szól. A kb. 600 lelket számláló, borairól híres horvátországi település, Vörösmart (horvátul, Zmajevac)

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére