A Váci diadalív, TájGazda

A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

– más források szerint két hetet - kellett várni az elkészüléséig. Megépítését Migazzi Antal váci püspök rendelte el. A váci diadalívet vagy ahogy a helyiek nevezik Kőkaput Mária Terézia tiszteletére építették. A lakosság a kapu megépítésével kívánta kifejezni tiszteletét és szeretetét a királyné felé.

A fennmaradt leírások szerint a nemesség díszmagyarba öltöve, lóháton várta a királynét és udvartartását. A hajó megérkezését ágyúlövés kísérte. A menet alatt a királyné tudtára jutott, hogy milyen rövid idő alatt készült el a kapu, s nem mert áthajtatni rajta, hanem kikerülte azt. Attól tartott, hogy a díszes építmény csapda és rá fog omlani. Néhány nappal később, mikor ugyanezen az úton ment visszafelé, s látván, hogy a kapu még mindig áll, akkor már megnyugodva hajtott át alatt.

A Kőkapunak még két másik legendás történetet is tulajdonít a néphagyomány. Az egyik szerint a kapu egy éves fennállásakor a falába illesztett I. Ferencet ábrázoló medaliont éjszaka villámcsapás ütötte le. Pontosan azon a napon, amikor a császár Innsbruckban meghalt. A másik szerint ezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

A copf stílusjegyeket viselő műemlék 20 méter magas, 12 méter széles és 4 méter vastag oszlopokból áll. Díszítésként csőrükben virágfüzért tartó sasok és az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei láthatóak. A Kisvác felé eső oldalon Mária Terézia és Ferenc császár mellképe, míg a város felé néző jobb oldalán Ferdinánd és Miksa főherceg, bal oldalán pedig II. József és II. Lipót képe látható. A kőfaragásokat Chmelik Mátyás kőfaragó és Bechert József szobrász készítette. A felíratok aranyozását Shtolz Antal festő végezte.

Az épület 240. évfordulója alkalmából 2004-ben felújítási munkálatokat kezdek el a rajta. Az átalakítások során a '70es években rákerült régi vakolatot eltüntették, helyette a korábbi állapot visszaállítására törekedtek. A munkálatokat egy 1861-ben készült vízfestmény segítette, amely igen pontos tájékoztatást adott az eredeti színezéséről és külső megjelenéséről. A szobordíszek és lábazat helyreállítását restaurátorok végezték. Újra aranyozták a már teljesen megkopott feliratot. A tetőszerkezet kivételével a műemlék teljes egészében megújult. A diadalívet a burkolatba süllyesztett reflektorokkal világították meg, ami éjszakai séta alkalmával kellemes hangulatot kölcsönöz neki.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Télen-nyáron virágzó Cserszömörce

    Hitoktató, néprajzos, népi játszóház vezető, népi ének tanító, rendezvényszervező – „mindösszesen” ennyi képesítéssel rendelkezik Balajti Zsuzsi. Ha ezen szakirányok alapján

     
  • Tóth Adriana

    Tóth Adriana, TájGazda

    Tóth Adriana a felvidéki Kéménden él, Párkánytól nem messze. Jelenleg varrónőként dolgozik, viszont emellett szívesen köti le magát bármivel, ami megmozgatja a fantáziáját, ami egy kis kreativitást igényel.

     
  • A titokzatos kunhalmok

    Gödény halom, TájGazda

    Az egységes alföldi síkságot itt-ott kiemelkedő dombok törik meg, úgynevezett kunhalmok. E halmoknak a történelem során kiemelt figyelmet szenteltek az itt élő népek.

     
  • Grigor Éva

    Grigor Éva, TájGazda

    Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Nagyszőlős történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket,

     
  • A pozsonyi Prímás palota

    A pozsonyi Prímás palota, TájGazda

    Pozsony legkiemelkedőbb palotáinak egyike, ahol az évszázadok során olyan személyiségek fordultak meg, mint Széchenyi István, Móricz Zsigmond, Thomas Mann és még sorolhatnánk.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére