Kárpátaljai tájház, TájGazda

A hagyományok kapcsán eddig kétféle véleménnyel találkoztam. Az egyik, hogy a hagyományainkat ápolni, óvni kell. A másik, hogy nem kell őket se ápolni, se megóvni,

mert nem betegek és elszaladni se akarnak; a hagyományokat élővé kell tenni. Igen ám, de pl. a hagyományos paraszti konyha egyszerű és nagyszerű étkeit és azok elkészítését nehéz bemutatni annak, aki egy digitális kijelzős gáztűzhely mellett nőtt fel, aminek gombnyomásra gyullad fel a lángja, és a szövőszék működését se fogja megérteni az, aki nem látja legalább egyszer működésben ezt a szerkezetet.
No de borúra derű: ha hagyományos parasztházból nem is találunk már sokat Kárpátalja magyarlakta településein, azért van hová menni nézelődni, tanulni, sparhelt mellett melegedni, ámulni és bámulni: a Nagyberegi Tájház maga az élő múlt.
Nagybereg az egykori Bereg vármegye egyik legnagyobb települése. Neve kapcsán elsőre sokaknak valószínűleg a beregi szőttes ugrik be – és jól tudják. A beregi szőttes vidékünk egyik kulturális kincse, de erről majd később.
Majd’ 4 évvel ezelőtt, 2013 februárjában tájházat hozott létre a település központjában a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyarország Külügyminisztériuma és a Szülőföld Alap támogatásával. A portát 1997-ben az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Népi Építészeti Diákkörének tagjai mérték fel, s javasolták a műemlékké nyilvánításra. Tizenkét évvel ezelőtt, 2004-ben ajándékozta a főiskolának akkori tulajdonosa, Füzesi Malvin.
A tájházba belépve olyan közeg fogadja a látogatót, ami legfeljebb nagyanyáink számára volt egykoron megszokott. Legnagyobb egysége maga az 1898-ban, eredetileg háromosztatúra épített lakóház. Az épülethez később még egy helyiséget építettek. Jelenlegi beosztása: első ház, konyha, hátsó ház, kamra. A helyiségek bútorzatának, berendezési tárgyainak mindegyike – kora és ritkasága okán – muzeális darab. A látogatók a tisztaszoba funkciójával és berendezési tárgyaival, a konyhával és annak sparheltes, varrott falvédős, vászonkendős, zsajtáros és csöcsös korsós berendezésével, a szövőszék felépítésével és működésével egyaránt megismerkedhetnek. A tájházban rendszeresen kerül sor hagyományőrző foglalkozásokra, így a legkisebb korosztály képviselői is előszeretettel látogatják.
Második része a keresztcsűr, ahol több régi mezőgazdasági eszköz tekinthető meg. A csűrön áthaladva egy gyűjteményes kert fogadja a látogatót, melyet a Rákóczi-főiskola Fodor István Természettudományi Kutatóintézete hozott létre. Itt nálunk nem őshonos növények is megtalálhatóak kutatási és bemutatási célból.

Espán Margaréta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A hobbi, ami egy életen át elkísér

    A temerini vadászegyesület, TájGazda

    Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

     
  • Kitty Colour

    Kitty Colour, TájGazda

    Csölle Kitty épp harmadik gyermekével, a tízhónapos Lucával tölti anyasági szabadságát. Emellett van egy sikeres vállalkozása, Kitty Colour néven ajándék- és dísztárgykészítéssel,

     
  • Az értéket meg kell menteni

    "Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát..." ...figyelmeztet Templom és iskola című versében Reményik Sándor a megmaradás két tartóoszlopának, a töretlen hitnek és a tudásnak a megőrzésére.

     
  • A Dénesmajori Csigás-erdő

    A Dénesmajori Csigás-erdő

    Nyálkásak, csúszósak, sokak szerint kártevők, mert a kertjeikben megrágják a növényeik leveleit. Ebben van igazság, de ezen tulajdonságaik mellett az is igaz rájuk, hogy fontosak

     
  • Ajándéktárgyak DekorKA-módra

    Ajándéktárgyak DekorKA-módra, TájGazda

    Lassan három éve annak, hogy Beregszászban DekorKA néven megnyitotta közös kézműves műhelyét Tóth Anita és Sárközi Kitti. Az üzlettel két céltudatos fiatal hölgy indult el terveik megvalósításának útján,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére