Thököly vár, TájGazda

Késmárk (szlovákul Kežmarok), Szlovákia északi területén fekszik, neve a német Käsemarkt szóból ered, ami „sajtvásár”-t jelent. Alapítása a 12. században II. Géza, magyar király által betelepített

szász telepesekhez köthető. 1910-ben 6317 lakójából 3242 német volt, 1606 szlovák és 1314 magyar. 2011-ben 16 832 lakosának túlnyomó többsége, 14 261 fő szlováknak vallotta magát.
Nevezetességei közt említhetjük az 1444-től 1486-ig épített gótikus plébániatemplomot, az 1461-ben épült városházát, a Pálos templomot, illetve evangélikus fatemplomot, evangélikus gimnáziumot és líceumot, ez utóbbiak mind a 18. században létesültek. Jelen cikkünkben a helyi Thököly-várat szeretnénk jobban körüljárni.
Az erődítmény a kőfallal körülvett város északi részén épült a 12. században. Egy ideig keresztes lovagok is uralták. 1441-től husziták szállták meg. Mátyás király a 13. század második felében a Szapolyaiaknak ajándékozta, akik az erődöt gótikus külsejű várkomplexummá bővítették. Időközben a Laszkyak tulajdonába került. Tőlük vásárolta meg 1579-ben Thököly Sebestyén, a dúsgazdag nagyszombati ló- és marhakereskedő. 1596 és 1601 között a Thököly család reneszánsz stílusú kastéllyá alakíttatta át, s ekkor vált az családi székhelyükké. Olasz kőfaragók, kőművesek, festők lelkiismeretes munkáját dicséri a kastély mai külseje és belseje, egyaránt. Az udvaron található épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleti termek pompás festményekkel lettek díszítve, a várkápolna belseje pedig kora barokk stílusban lett felújítva. 1657 szeptemberében itt született Thököly Imre, kuruc hadvezér, felső-magyarországi és erdélyi fejedelem. A Habsburg-ellenes kuruc felkelés bukása után az osztrákok lefoglalták a várat, fényűző berendezését pedig Bécsbe szállították.
Ezek után, 1703-tól a vár a város tulajdona lett, ami különféle gazdasági és egyéb célokra használta azt. Volt itt raktár, kaszárnya, műhímző gyár, mígnem 1931-ben múzeummá avatták. 1962-1985 között teljes körű renováláson ment keresztül, tárlatainak sora felettébb kibővült.
Ha ellátogatunk ide, a helytörténeti múzeum rendkívül eklektikus gyűjteményén felül semmiképp ne szalasszuk el megtekinteni a várkápolna főoltárán lévő magyar királyok szobrait, s az első Magyarországon működtetett röntgenkészüléket, 1897-ből. Továbbá találkozhatunk még itt rengeteg magyar nyelvű, magyar vonatkozású emlékkel a trianoni békediktátum előtti időkből, szemügyre vehetjük a városháza egykori berendezési tárgyait, s gyönyörködhetünk a 18-19. századi festményekben.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A kézművességgel itthon maradni

    A megváltozott gazdasági helyzetben a szerény nyugdíjból és fizetésből nem lehet egyszerűen boldogulni. A mellékkereset reményében pótfoglalkozást kell folytatni,

     
  • Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből

    Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

    Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

     
  • Mellékállásból megélni

    Libatenyésztés, TájGazda

    Az igazi mezőgazdász a többlábon állásban látja az ágazat stabilitását. Amennyiben egyik kultúra nem hozza meg a várt eredményt, azt a másik bepótolja. A körülményes gazdasági helyzetben

     
  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • Kékkő vára

    Kékkő vára, TájGazda

    Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére