Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

Egy város vagy falu neve arról tanúskodhat, kik, milyen foglalkozást űző személyek lakták, mi jellemezte, kinek a tulajdonában állt elnevezésének pillanatában. Az alábbiakban néhány kárpátaljai magyar település nevének eredete olvasható.

Beregsom (Beregszászi járás). Az egykori Lónyai uradalom királyi birtokának első írásos említése 1270-ből való. A település a környéken bőven található somfák után kapta a nevét. A Bereg előtagot csak a XX. században kapta, ezzel is mutatva területi hovatartozását.

Csonkapapi (Beregszászi járás). Elnevezése valószínűleg papi birtokot jelöl, s vélhetően Haraszti Erasmus katolikus papra utal, aki egy ideig a terület birtokosa volt. Hogy hogyan lett csonka, arról két magyarázat is létezik. Az első szerint a „csonka” előtag egy befejezetlen templomra utal. A másik szerint a falu mellett egykoron létezett egy Csonkás nevű település, ami a tatárjárás idején szinte teljesen elnéptelenedett, mert lakói a fallal megerősített Papiba menekültek. A két település „összeolvadásából” született meg Csonkapapi.

Beregrákos (Munkácsi járás). A település a Latorca egyik, édesvízi rákokban gazdag ágáról kapta a nevét. Első említése Rakus néven 1332-ből származik.

Csepe (Nagyszőlősi járás). Az egykor Ugocsa vármegye részét képező települést 1393-ban már Chepe néven említik. Az elnevezés a Csépán személynévből ered.

Tiszasalamon, Csap, Tiszaásvány (Ungvári járás). Hármat egy csapásra! A három, egykor Ung vármegyéhez tartozó település elnevezését az eredetmonda ugyanazon történéshez köti. Történt ugyanis, hogy egy uraság járt a vidéken, „tengelytörő utakon”, s a „kocsimarasztó nagy sár” igen nehezítette a közlekedést. Az uraság rákiáltott kocsisára: „Csapj közé, Salamon, mert itt maradunk az ásványban!” Ezzel a mondatával keresztelt el három falut egyszerre. (Az Ásvány helynév jelentése itt: mesterséges árok, ásott tó, kút.)

(Folytatása következik)

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Az udvardi Kálvária

    Az udvardi Kálvária, TájGazda

    Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

     
  • Thököly-vár

    Thököly vár, TájGazda

    Késmárk (szlovákul Kežmarok), Szlovákia északi területén fekszik, neve a német Käsemarkt szóból ered, ami „sajtvásár”-t jelent. Alapítása a 12. században II. Géza, magyar király által betelepített

     
  • A kézműves szappanok mestere

    A kézműves szappanok mestere, TájGazda

    Virág-, vagy szív formájú, vagy éppen hagyományos téglatest formájú szappanokat látunkk Árvai Argita királyhalmi kézműves asztalán. Valamennyi szemre ighen mutatós és az illatözön

     
  • Magyar katonasírok, temetők Körösmezőn

    Magyar katonasírok, TájGazda

    A rahó járásban megtalálhatóak mindkét nagy világháború elesett magyar katonáinak síremlékei, nyughelyei. Első világháborús osztrák-magyar katonai temető a Prutec folyó partján:

     
  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére