Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

Egy város vagy falu neve arról tanúskodhat, kik, milyen foglalkozást űző személyek lakták, mi jellemezte, kinek a tulajdonában állt elnevezésének pillanatában. Az alábbiakban néhány kárpátaljai magyar település nevének eredete olvasható.

Beregsom (Beregszászi járás). Az egykori Lónyai uradalom királyi birtokának első írásos említése 1270-ből való. A település a környéken bőven található somfák után kapta a nevét. A Bereg előtagot csak a XX. században kapta, ezzel is mutatva területi hovatartozását.

Csonkapapi (Beregszászi járás). Elnevezése valószínűleg papi birtokot jelöl, s vélhetően Haraszti Erasmus katolikus papra utal, aki egy ideig a terület birtokosa volt. Hogy hogyan lett csonka, arról két magyarázat is létezik. Az első szerint a „csonka” előtag egy befejezetlen templomra utal. A másik szerint a falu mellett egykoron létezett egy Csonkás nevű település, ami a tatárjárás idején szinte teljesen elnéptelenedett, mert lakói a fallal megerősített Papiba menekültek. A két település „összeolvadásából” született meg Csonkapapi.

Beregrákos (Munkácsi járás). A település a Latorca egyik, édesvízi rákokban gazdag ágáról kapta a nevét. Első említése Rakus néven 1332-ből származik.

Csepe (Nagyszőlősi járás). Az egykor Ugocsa vármegye részét képező települést 1393-ban már Chepe néven említik. Az elnevezés a Csépán személynévből ered.

Tiszasalamon, Csap, Tiszaásvány (Ungvári járás). Hármat egy csapásra! A három, egykor Ung vármegyéhez tartozó település elnevezését az eredetmonda ugyanazon történéshez köti. Történt ugyanis, hogy egy uraság járt a vidéken, „tengelytörő utakon”, s a „kocsimarasztó nagy sár” igen nehezítette a közlekedést. Az uraság rákiáltott kocsisára: „Csapj közé, Salamon, mert itt maradunk az ásványban!” Ezzel a mondatával keresztelt el három falut egyszerre. (Az Ásvány helynév jelentése itt: mesterséges árok, ásott tó, kút.)

(Folytatása következik)

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Zselíz (szlovákul Želiezovce) Lévától délre, a Garam mentén fekszik. Magyarország felől könnyen megközelíthető. Esztergomtól 36 km-re, északi irányban, míg a parassapusztai

     
  • A térhódító mangalica

    A térhódító mangalica, TájGazda

    A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,

     
  • Középkori templomrom Kaszaperen

    Középkori templomrom Kaszaperen, TájGazda

    A mai végegyházi Zsibrik dombon kereshetjük fel a Kaszaperi Történelmi Emlékparkot. A park bejáratához földút vezet. Száraz időben gond nélkül juthatunk el gépkocsival a kapuhoz,

     
  • Huszár Családi Pincészet

    Huszar pincészet, TájGazda

    Azok az emberek, akik szeretnek utazni, szeretik a jó minőségű házi borokat, ahol csak megfordulnak, mindenütt meg akarják ismerni a helyi hagyományokat, a borkultúrát, megkóstolni a különleges borokat,

     
  • Szent Miklós Bazilika Nagyszombatban

    Szent Miklós Bazilika, TájGazda

    Nagyszombat (szlovákul Trnava) Pozsonytól 45 km-re fekszik, észak-keleti irányban, a Nagyszombati-medencében, melyet a Kis-Kárpátok és a Vág völgye fog közre. Jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére