Boldogkő Vára: „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”, TájGazda

Az emberi kezek olykor hihetetlennek tűnő dolgokat képesek létrehozni. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan is tudtak templomokat, várakat, kastélyokat felépíteni az ókorban, középkorban

a mai modern technológia hiányában. Így vagyok Boldogkő Várával is. Elég csak ránézni a messzi távolból a várra. Elképzelni sem tudom, hogy mekkora munka, erőfeszítés volt ezt a várat felépíteni a középkorban.

Boldogkő Vára Miskolctól mintegy 50 km-re, a Hernád völgyének peremén helyezkedik el. A tatárjárás után emelt várat egy sziklaszirtre építették, mert a szirtről jól belátható volt a vidék. A néphagyomány Bodó aszalómesternek tulajdonítja e várat, aki IV. Bélát bújtatta el a tatárok elől. A várat először Bodókő várának nevezték el, de királyi szóra lett belőle Boldogkő Vára - „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”.
Híres szülötteink is megemlékeznek a várról több ízben. Balassi Bálint, Borivóknak való c. versében vagy Szabó Dezső Szent Boldogkőváralján c. elbeszélésében és Vécsey Jenő szimfonikus költeményében, amelyet a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott elő a vár 700 éves évfordulóján.

Az oklevelek elsőként 1282-ben adnak róla híradást, Castrum Boldua néven. A várat IV. Béla király parancsára építette a Tomaj nemzetség valamely tagja. A történelem során több király uradalmához tartozott és számos nemes család birtokában volt. 1945 után került állami tulajdonba a vár. Ezután régészeti feltárásokba kezdtek és helyreállítási, állagmegóvási munkálatokat folytattak. Jelenleg önkormányzati kezelésben van a vár. 2002-ben az újabb felújítások következtében két torony védőtetőt kapott, az alsó udvar falán körbe kb. 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről pompás kilátás nyílik a lőréseken át nyugati, északi irányba. A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla és annak végén, 20 méter magasan található őrbódé. Az őrbódé megközelítése egy fapallón keresztül történik. Izgalmas lehet végigsétálni rajta és 20 méter magasból szemlélni a tájat. További érdekessége a várnak, hogy a vár pincéjét és vár borozóját föld alatt összekötötték. Így a vár bejárása után a turista egyenesen a hűvös borozóba juthat, ahol fáradt tagjait megpihentetheti. http://boldogkovara.hu/

A vár egész évben látogatható, sőt esküvőket, rendezvényeket is szívesen tartanak a középkori falak között. Várják a kiránduló osztályokat, ahol honfoglaló-kori lovasíjász bemutatót, középkori lovagi fegyver- és viseletbemutatót nézhetnek meg, jelmezes tárlatvezetésen vehetnek részt a gyerekek, de a vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a fakapu esztergálást, korongozást, szerencsepatkó készítést.
Az alsó és felső várból álló erődítmény mindes egyes része szolgál valami látványossággal. Az alsó udvarban középkori kohó utal arra, hogy itt egykoron bronzot állítottak elő. A palotaszárnyban várja az érdeklődőket a lovagterem és a történelmi ólomkatona kiállítás, amely Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága. A Malom-bástyában kipróbálható hogyan is működött egykoron a szárazmalom. A vár legrégebbi része az ötemeletes öreg torony, melynek közelében egy 26 méter mély ciszterna található, amelyből a vizet hordák a faluba. Állandó kiállítások keretein belül régészeti, hadtörténeti, ásványi, szobor, címer- és zászlókiállítást, pénzverde- numizmatikai kiállítást, csodálhatnak meg a látogatók, mi több megnézhetik a börtönt, kínzókamrát, kovácsműhelyt is.

Érdemes felírni ezt a várat a bakancslistánkra!

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Festészet és kerámia egy helyen

    Homoki Gábor festészete, TájGazda

    A Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola falain belül sokoldalú oktatói tevékenység zajlik: a diákok a zene, a tánc és a képzőművészet alapjaival megismerkedhetnek az egykor Ugocsa vármegye,

     
  • Magyar Csárda, Péterfalva

    Magyar Csárda, Péterfalva, TájGazda

    Tiszapéterfalva (1946-tól ukránul Petrovo, majd Péterfalva - Пийтерфолво) magyar település. Tiszapéterfalva községi tanácsa helyben van, hozzá tartozik Tiszabökény, Tiszafarkasfalva, Tivadarfalva

     
  • Régi használati tárgyak gyűjteménye

    Régi használati tárgyak gyűjteménye, TájGazda

    Előszeretettel beszélünk fejlődésről, gazdasági fölemelkedésről, korszerű gazdálkodásról, és gondolkodás nélkül rábólintunk: a korszerű technológiai vívmányok eredménye valamennyi.

     
  • A páter nem pap, hanem a Péter speciális változata

    A szentesi Páterház Panzió és Étterem, TájGazda

    Szentesen a Kossuth u. 1. szám alatt található a város egyik patinás étterme és panziója a Dömsödi család által üzemeltetett Páterház Panzió és Étterem. A ház 2000. január 22-én nyílt meg.

     
  • Kreandi

    A rendkívül sokoldalú Kliment Andrea, óvodai gondnokként dolgozik Észak-Komáromban. Munkája mellett mézeskalács- és tortakészítéssel, arcfestéssel, henna- és csillámfestéssel,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére