Tiszakálmánfalva, TájGazda

Február 25-én, szombaton délután számos  falubeli és vidéki vendég érkezett  a helyi művelődési egyesületbe, hogy közösen tisztelegjenek a falu alapításának 133-ik évfordulóján és a kulturális élet

123. évfordulóján. 1884-ben, az akkori Magyarország miniszterelnöke Tisza Kálmán, 200 magyar család letelepedését irányozta elő a Sajkás vidéken. Az első telepesek az év február 28-án  érkeztek. A leszármazottak zöme ma is itt él a faluban.  Az évek során tervszerűen épült a falu. Gyorsan felépült az iskola, a helyi közösség épülete, 1908-ban a katolikus templom, amelyet Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1913 októberében szenteltek fel. A Kör épülete 1912-ben épült Milla Imrének, dr.Városy Gyula kalocsai érseknek, valamint a falubéli magyarság támogatásának köszönhetően. Milla Imre plébános a Körben látta a biztositékot arra, hogy lerakja a tiszakálmánfalvi magyarság kulturájának, hagyományának alapjait, hisz a magyar katolikus hívek száma 1899-ben meghaladta az 1300-at. A falu  gazdasági és kuturális élete egyaránt nyitott volt a kapcsolatokra. 2013-ban a magyarországi Bakssal kötöttek testvértelepülési szerződést.
A faluban körülbelül 4000-en élnek, ennek az egynegyede a magyar. A népszaporulat és az elvándorlás ugyan rányomja bélyegét a magyarságra, de az itthon maradottak küzdenek. A nyolc osztályos iskolában  közel 50 magyar gyerek van, az óvodában viszont csak 16. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden év február 28-án ünnepi műsorral emlékezik az alapításra, a kulturális élet fejlődésére.
Tiszakálmánfalva közigazgatásilag Újvidékhez tartozik, a városi költségvetésből él és fejlődik. Az elmúlt évtizedekben számos komoly projektumba ruháztak be, most a szennyvíz-elvezető csatornahálózat kiépítése a fő feladat. A lakosság zöme a városban dolgozik, csak kis hányada a földművelésben, a növénytermelésben találta meg a jövedelemzőséget. Gyár vagy ipari létesítmény nincs a faluban, pedig a beruházók jó feltételeket kahatnának és helybéli munkaerőt is, hiszen a  fiatalok zöme szakképsített és sok az  egyetemi végzettségű, művelt ember is. Az elvándorlási hullám nem kerüli el a települést, de azok,a kik itthon maradtak, megtesznekmindent azért, hogy fejlődjön, épüljön a falu, élhető legyen. A fiatal családok letelepedése a fő cél, valamint a szaporulat serkentése. Akkor lesz igazi jövője a falunak, ha az óvodában és az iskolában zsivaj tölti meg a termeket.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Denevérek éjszakája Újvidéken

    A denevér nem a legtetszetősebb éjjeli állat az emberek szerint, ezért sokan félnek ettől a nagyon is hasznos emlőstől. A kicsiny emlős veszélyben van, mert élettere rohamosan csökken.

     
  • Háromkút az elzárt csángó település

    Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

    Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

     
  • Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja

    Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja, TájGazda

    A hely több irányból is megközelíthető, az útról irányjelző táblák mutatják merre is haladjon tovább a turista. Kerékpárral és jó időben autóval is könnyen megközelíthető az emlékhely.

     
  • Klarisszák temploma – Pozsony

    Klarisszák temploma – Pozsony, TájGazda

    Ha röviden szeretném bemutatni a klarissza apácarendet, mindenképp fontosnak tartanék elmondani néhány alapvető dolgot. A legfontosabb információ róluk, hogy ők tulajdonképpen az Assisi Szent Ferenc

     
  • Dévaványa-Réhely: élet a semmi közepén

    Dévaványa-Réhely, TájGazda

    A dévaványai-ecsegi puszták természetvédelmi terület nagysága 12 800 hektár Zömében gyep, ősgyep művelési ágú területek 90%-a visszavásárlás útján került az állam tulajdonába.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére