Kékkő vára, TájGazda

Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

A várat 1237-ben, a Doncs lovag nemzetségéből származó Ditrich, zólyomi főispán építtette gótikus stílusban. A 14. század elején sok más várral egyetemben, ezt is elfoglalta Csák Máté, felvidéki kiskirály, akinek halála után a tulajdonjog először visszaszállt a Zólyomi nemzetségre, majd a Gyarmati Balassa család birtokolta, akik felvirágoztatták mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat. A 15. század közepén Felvidék középső és keleti területeit megszálló husziták hiába próbálkoztak az erődítmény bevételével.
A 16. században a törökellenes védvonal fontos része volt, az ellenség azonban 1575-ben elfoglalta, ugyanis a védők harc nélkül feladták. Ezzel Kékkő lett a török sereg legészakibb foglalása, ahonnan gyakran indultak portyázó, fosztogató utakra Zólyom és Selmecbánya környékére. A nemesfémben gazdag bányavárosokat azonban sosem mondhatták magukéinak. A megszállók új kaputoronnyal bővítették a várat, amit azonban visszavonulásukkor több helyen is felrobbantottak.
A török fenyegetés enyhülésével Kékkő vára ismét a Balassa család birtoka lett. Azok szépen rendbe hozatták, viszont egy újabb török támadás folytán a vár súlyos károkat szenvedett, s a felső, gótikus vár azóta romokban áll.
Az utolsó nagyobb építkezés is a Balassákhoz köthető. 1730-ban barokk stílusú kastélyt építtettek az alsóvár bástyáinak alapjaira, s itt élték fényűző életüket. A hozzá tartozó kápolnát 1759-ben szentelték fel.
A kékkői vár és uradalom 1899-ben a Károlyi család tulajdonába került, ők apróbb javításokat eszközöltek az épületen. Fél évszázaddal később, 1945-ben az új, Csehszlovák állam lefoglalta. Ma a kastély épületében a Balassa családról, főleg Balassa Bálintról összeállított kiállítás tekinthető meg. Továbbá itt látható a Közép-Európában egyedinek számító fogtechnikai történelmi kiállítás, maga az épület pedig a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumának székhelyeként funkcionál. Az év folyamán – leginkább nyáron – több érdekes rendezvénynek, koncertnek, fesztiválnak ad otthont e hajdan tiszteletet parancsoló, bevehetetlennek tűnő vár.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Jégtörők munkában

    Jégzajlás, TájGazda

    Sokat hallhattunk és láthattunk mostanság híradásokban a jégzajlás jelenségéről. Messziről, a távolból figyelve, főként a magasból lenyűgöző látványt nyújtanak a folyóvizeken úszó jégtáblák.

     
  • „A jó bor az a hegy leve és a gazda verejtéke”

    „A jó bor az a hegy leve és a gazda verejtéke”

    A Bereg-vidéket akár a kárpátaljai Tokajnak is nevezhetnénk, hiszen itt található a vidék szőlészeteinek, borászatainak jelentős része, s aki idelátogat, ugyanúgy nem hagyja ki a borkóstolást,

     
  • Arany és ezüst féldrágakövek társaságában

    Szabó Gyöngyvér ékszer, Gyergyó, TájGazda

    Egyszer egy 15 éves kislánytól, amikor aranyfülbevalót csináltattak neki, anyukája megkérdezte, hogy volna-e kedve kitanulni ezt a mesterséget. A vonzó ajánlatra nehéz lett volna nemet mondani, érdeklődni kezdtek,

     
  • A kovácsolás (mégsem) kihaló mesterség

    Alig néhány évtizeddel ezelőtt  szinte minden faluban megtalálható volt a kovácsműhely, a nagyobb településeken három négy kovácsnak is bőségesen akadt munkája.

     
  • A szőkedencsi öreg hárs

    A szőkedencsi öreg hárs, TájGazda

    Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére