A Tátra és Vág ura, TájGazda

Trencsén a jelenlegi cseh határtól körül-belül 15 km-re található Szlovákia területén. Az itt épült rendkívül masszív vár már egy évezrede áll a mintegy 260 méter magas dombon, s hosszú évszázadokon keresztül

védte Magyarországot a támadásoktól. Először 1069-ben említi egy oklevél, magyar királyi várként, de már a Római Birodalom is ismerte a hely hadászati előnyeit – germánok felett aratott győzelmét a vársziklába vésett felirat őrzi.
Egy rendkívül nagy alapterületű, kiemelkedően erős várról van szó, mely az 1241-1242-es tatárjárás idején is ellenállt a támadásoknak, védői hősiesen helytálltak. Nem sokkal később Csák Máté – akit felvidéki kiskirályként, trencséni tartományúrként, illetve a Tátra és Vág uraként is szoktak emlegetni – tulajdonába került. 1302-től 1321-ig tartó uralma alatt a vár stratégiailag kiemelkedően fontossá vált. Ehhez mérten hajtottak végre különböző bővítéseket, átalakításokat. Máig egyik legkiemelkedőbb része az igencsak robusztus Máté-torony, mely már messziről megragadja a látogató tekintetét. Ezen kívül a kiskirály kibővíttette a 11. században épült erődöt, valamint palotát is emeltetett magának.
A vár következő tulajdonosai közt a magyar történelem olyan neves személyiségei voltak, mint Cillei Borbála, Hunyadi János, Szapolyai János, a Thurzó-, illetve az Illésházy-család. Az ő idejükben épült a Malom-torony és a Jeremiás-torony, továbbá a Borbála, a Lajos és a Szapolyai palota.
Itt jegyezte el Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos király lányát, Máriát, valamint Mátyás király Podjebrád Katalint, a cseh király lányát, s itt tartották Szapolyai István lányának esküvőjét Jagelló Zsigmond, lengyel királlyal.
A 16. században tüzérségi harcra alkalmas védművekkel bővítették. A Rákóczi-szabadságharc idején először kuruc kézen volt, 1704 és 1708 között, de később bevették a labancok. 1790-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az itt állomásozó katonák gondatlanságából kifolyólag. Jelenlegi formája a 20. század felújítási munkálatainak köszönhető.
Napjainkban a vár egyes elemei a Trencséni Múzeum kiállításának részét képezik. A várudvaron pedig rendszeresen rendeznek koncerteket, kiállításokat, valamint augusztus végén középkori lovagi játékokat a trencséni várünnep keretein belül.
A vár látogatása során kétfajta túra közül választhatunk: a kicsi 35 perces, 3,60 €-ért, míg a nagy 75 perces, 5,10 €-ba kerül.

Nyitva tartása a következő:

Április és október: 9.00 – 16.30
Május – szeptember: 9.00 – 17.30
November – március: 9.00 – 15.30

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A szobavirágok birodalmában

    A szobavirágok birodalmában, TájGazda

    Filodendronok, azéliák, fikuszok, kaktuszok és még sok más ismert és kevésbé ismert nevű virág veszi körül a bogarasi Zabos Erikát. Gyerekkora óta kedveli a természetet, és a virágok tartásában,

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Közösségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva

    Közöségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva, TájGazda

    Kárpátalján a Bereg-vidék egyik magyarlakta településén, Bótrágyon különleges módját találták meg a helyi hölgyek a közösségépítésnek és hagyományőrzésnek: kézimunkakört alapítottak,

     
  • Vajdasági ízek vására

    Ínyencfalatok tömkelege, ízletesebbnél ízletesebb házi készítésű sütemények és kalácsok, vajdasági borok és pálinkák sokasága, és ami ezzel jár - a házi, a hagyományos ízek tisztelőinek sok ezres tömege.

     
  • Mikor a gyermekrajzok megelevenednek

    Mikor a gyermekrajzok megelevenednek , TájGazda

    Csiffáry Ildikó Felvidéken, Komáromban él, egyéb elfoglaltságai mellett gyermekrajzok megvarrásával is foglalkozik. Mai cikkünkben vele ismerkedhetünk meg.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére