A Tiszta-tótól délkeletre fekszik egy kis község, amely a Tiszaszentimre nevet viseli. E piciny falu egyik érdekessége a közel 245 éves református templom és annak a templomtornyában kialakított Tégla Múzeum.

A tiszaszentimrei Tégla Múzeum nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülállónak számít, ugyanis ez volt az első olyan múzeum, ahol egyházi pecsétes téglákat nézhettek meg az érdeklődök. Az itt tárolt építőkövek mindegyikének megvan a saját története. Úgy is fogalmazhatnék: beléjük vésődött a múlt.

A tégla, mint építőanyag már az ókorban is használatos volt. Ugyanakkor az égetett tégla megjelenése óriási mérföldkőnek számított az építkezésben, hiszen általa tartósabb, ellenállóbb szerkezeteket tudtak felépíteni. A 18. század közepéig hazánkban a téglakészítés privilégiumnak számított. Csakis az erre jogosultak készíthettek téglát: a földbirtokosok, egyházak, városok kiváltsága volt. Majd az idő előrehaladtával, a technológia fejlődésével, a gépek megjelenésével elkezdődött a tégla nagyüzemi gyártása. Az egyes céhek, nemesek, egyházak, téglakészítő mesterek az általuk készített falazótéglákat monogrammal, évszámmal vagy mindkettővel látták el a gyártás során. Ilyen és ehhez hasonló pecsétes téglákkal találkozhatunk a tiszaszentimrei Tégla Múzeumban.

A múzeum megalapításának ötletét Fodor Gusztáv lelkész vetette fel akkor, amikor a helyi református templom felújítási munkálatai során egyházi pecsétes téglákra bukkantak. Az ekkor talált téglák 1772 és 1780 között készültek, melyekre a TSZIRE, REMORMA.EK, TSZI.EK feliratot ütötték. Ezekből a feliratos téglákból épült fel anno a tiszaszentimrei református templom, annak építő kövei voltak. A gyűjteményben a hazai egyházi pecsétes téglákon kívül más Kárpát-medencei téglákat is megfigyelhetünk, pl. Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből, Vajdaság területéről. A kiállított téglák felekezetek szerinti csoportosításban, külön-külön tárlókban vannak elhelyezve. A mintegy 300 darabból álló kiállításon római katolikus, görög katolikus, református, zsidó, evangélikus bélyegeket viselő téglák békességben, egymás mellett megférnek. A múzeumban a helyi, több száz éves téglákon kívül látható többek között építőkő a Tihanyi Apátságból, az Egri-, Pécsi vagy a Veszprémi Egyházmegyéből vagy éppen Kölcsey Ferenc egykori debreceni házából. De Dobó-, Rákóczi-, Zsolnay-, pozsonyi magyar nemesi címeres kövek is fellelhetőek. A monogramok mellett sok olyannal is találkozhatunk, amelyeken kereszt vagy különböző állati motívumok, lenyomatok láthatók.
A gyűjtemény mérete folyamatosan gyarapszik. A saját gyűjtésű téglák mellett több olyan is van, amelyet ajándékba kapott a múzeum, ismerősöktől, ismeretlenektől egyaránt. Előfordult már az is, hogy a látogatók hoztak egy-egy értékes kincset.

Az egyházi pecsétes téglát bemutató gyűjtemény mellett a templom cintermében, a bejárat előterében az utóbbi években sikerült egy gyülekezettörténeti kiállítást is berendezni, amely a gyülekezet és a település múltját hívatott megismertetni az erre járóval. Fényképek, tárgyak, dokumentumok mutatják be a település történetét.

További érdekességek: https://www.facebook.com/egyhazipecsetesteglakmuzeuma/ oldalon.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A kulturális központtá alakult víztorony

    A Debreceni Nagyerdei Víztorony

    A nagyerdei víztornyot 1913-ban kezdték el építeni, amely 1000 m3 víz befogadására volt alkalmas. Az I. világháború idején a város vízellátási és csatornázási rendszer kialakítása megtorpant,

     
  • A hagyomány a kézimunkával is éltethető

    A hagyomány a kézimunkával is éltethető, TájGazda

    A Vajadságban, ahol mintegy 300 ezer magyar ajkú ember él, és közülük sokan arra törekednek, hogy az ősök hagyatékát megőrizzék és átörökítsék a jövő nemzedéknek, szívvel -lélekkel teszik a néprajzkutatás,

     
  • Népzene a Szórványban

    Népzene a Szórványban, TájGazda

    A dél – bácskai Újvidék peremvárosi településén, Tiszakálmánfalván, ahol a magyarság egy negyede vallja magát magyarnak és a nemzeti összetartozást a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

     
  • Népünnepély a falunap Gunarasban

    Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

    Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

     
  • A Pozsonyi Vár

    A Pozsonyi Vár, TájGazda

    Ha a mai Szlovákia fővárosának nevezetességeivel foglalkozunk, képtelenség szó nélkül elmennünk a Pozsonyi Vár mellett. Kétségkívül a város – sőt, az ország – fő látványosságai közt tartjuk számon.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére