Csíksomlyóm TájGazda

Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

Mária szobor magassága 2,27 m. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja lába alatt a holddal, fején koronával, jobb kezében jogarral, bal karján a koronás Kisjézussal. A kegyszobornak sok csodát tulajdonítanak, mágikus erejét 1798-ban ismerte el az egyház, amikor „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezték el.
A Somlyó hegyét már a kereszténység előtt is szent helyként tisztelték, erre utalnak az ott talált kőemlékek. Feltételezések szerint Szent István korában már lehetett templom, de írásos bizonyíték 1442-ből van. A kegytemplom helyén álló templom újjáépítésével párhuzamosan épült a gótikus kolostor Hunyadi János támogatásával. Az évszázadok alatt többször feldúlták, felégették a szent helyet. A ma is látható kéttornyú barokk templomot 1804-ben kezdték építeni. A ferences szerzetesek már az 1400-as évek elejétől jelen voltak, a lakosság lelki gondozása mellett, védelmet nyújtottak a tatár betörések idején, szervezték a térség társadalmi és kulturális életét, nyomdát működtettek, zenei életet teremtettek. Bizonyára sokaknak ismerős Kájoni János neve.
Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak: az őszi Mária neve búcsút és a Pünkösdi búcsút, melyet 1567-ben a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezett, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította az erőszakos hittérítést.
A székelység nagy eseménye, a pünkösdszombati zarándoklat, mára már többszázezer ember ünnepe. Szent István király Mária oltalmába ajánlotta a magyar népet, a csíksomlyói Szűzanya pedig összegyűjti a Szentlélek ünnepén a rábízottakat. A világon szétszóródott magyarság legnagyobb találkozóhelyévé vált a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg. Jönnek zarándokok hagyományosan gyalog már egyre távolabbi vidékekről, vannak, akik lóháton, szekéren, vagy biciklivel teszik meg az utat, érkeznek családi, baráti társaságok személygépkocsikkal, szervezetten autóbuszokkal, ugyanakkor többszáz zarándokot szállítanak a külön vonatjáratok, és megrendítő, hogy évről évre többen vannak, mert, aki még nem volt, kíváncsi lesz rá, aki pedig már átélte, az ismét visszavágyik.        

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hagyományőrző ruhák Székelyföldről

    Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

    Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

     
  • A Kovilji-Péterváradi rét szépsége

    A Kovilji-Péterváradi rét, TájGazda

    Újvidéktől mintegy 20 kilométerre délkeletre, a Duna bal oldalán húzódik a kaboli/kovilji-péterváradi rét. Mintegy 5000 hektáron nyújt életteret közel 170 madárfajtának,  50 féle halnak, értékes és ritka növényeknek,

     
  • A zólyomi várkastély

    A zólyomi várkastély, TájGazda

    A Szlovákia területén található legmutatósabb gótikus-reneszánsz magyar várat Zólyom városában, egy kisebb dombon találjuk. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria használja, állandó és ideiglenes

     
  • Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből

    Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

    Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

     
  • Liszt Ferenc Pozsonyban

    Liszt Ferenc Pozsonyban, TájGazda

    Napjainkban nem valószínű, hogy van olyan ember Európában, akinek Liszt Ferenc neve ne csengene ismerősen. A 19. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb zeneszerzője, zongoraművésze,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére