A Vodicai-kápolna és Szentkút, TájGazda

Katymár települése a magyar-szerb határ mentén fekszik. A községtől kb. negyedórányi járásra, a Kövesmajor felé vezető földút mentén található egy kápolna és egy szentkút.

E kegykápolna a Vodica (vizecske) nevet viseli. A kegyhely a környékbeliek legfontosabb búcsújáró helye volt egykoron. Magyar katolikusok, bunyevácok, sokácok, szlovákok, németek egyaránt felkeresték.

A kápolna és a Szentkút pontos eredete nem ismert. Viszont írásos emlékek arra utalnak, hogy az itt lévő szent kutat és a belőle előtörő vizet már a 1840-es évek idején vallásos tisztelet vette körül. Ide jártak a hívek, imádkoztak, lelki vigaszt vártak és a gyógyulást remélve ittak a forrás vizéből. Mivel a helyet rengetegen keresték fel, így a település plébánosa 1883 szeptemberében engedély kapott arra, hogy egy kápolnát építhessenek a Szentkút közelébe, amelyet az építés befejeztével fel is szenteltek. Már az akkori írásokból is kiderül, hogy a kegyhely régóta létezett, az új kápolna építése előtt is nagy jelentőséggel bírt a helyiek életében. A szájhagyomány szerint egykor itt Szűz Mária jelent meg, s ettől a jelenéstől kezdve a forrásnak csodatévő erőt tulajdonítottak. A kápolna megépítéséhez a hívek sokban hozzájárultak. Volt, aki pénzzel, téglával vagy a kétkezi munkáját ajánlotta fel. A kápolna tornyába két harang is felkerült, melynek elkészítést a bajai harangkészítő mesterre, Heller Jánosra bízták. A hely nagy tisztelttel bírt a hívők körében. A búcsújáró helyet májustól szeptemberig számos zarándok kereste fel. Mivel a környék lakossága vegyes nemzetiségű (német, bunyevác) volt, így a misék rendje is ez alapján működött. Pl. ha a hét vasárnapja német hétre esett, akkor a mise németül zajlott, a körmenetben a német lányok mentek elől, őket követve a német nők és férfiak, utánuk pedig a bunyevácok. A rákövetkező hetet a bunyevác hét követte, amikor is a sorrend megfordult. A bunyevácok mentek elől, őket követve a német ajkúak.

Az idők folyamán a kápolnán többször is állagmegóvási munkálatokat kellett végezni, mivel a magas talajvíz károkat tett benne. Majd az I. és a II. világháború ideje alatt és utána, illetve a az akkori politikai viszonyok miatt egyre kevesebb zarándok tudta megközelíteni a helyet, ezért folyamatosan romlásnak indult az épület és a szentkút is. A misék megszűntek, a kápolna berendezéseit, a kegytárgyakat elhordták, sőt az építőköveit is, végül a gyom teljesen benőtte. A torony harangjait csak úgy tudták megmenteni a helybéliek, hogy egy éjszaka lovas kocsira rakták azokat és elszállították a falu templomába, amelynek tornyába később fel is rögzítették. 2003-ban egy nagyméretű beruházás, felújítás keretein belül a kápolnát sikerült helyreállítani. A Szent kutat pedig 2011-ben adományokból tudták újra felújítani.

A helyhez kapcsolódóan több legendát is számon tartanak:
- a magyarok elmondása alapján valaha egy Mária-kép függött itt egy fán. Egyszer egy vándorlegény pihent meg alatta, aki szomorú sorsán kesergett, amikor is egyszer csak vízcseppek hullottak karjaira. Mivel eső nem esett, a legény kíváncsian nézett fölfelé, és úgy látta, hogy a Szűzanya szemeiből hullottak reá a könnyek. A Szűzanya meg is szólalt és azt mondta, hogy merítsen vizet a forrásból. Sehol sem látott forrást a vándor, de a földet kémlelve észrevette, hogy Mária könnyeiből forrás fakadt.
- a szerbek elbeszélése szerint egy magyar és egy szerb diák vándorolt ezen a tájon, amikor farkasok támadták meg őket. Ekkor vették észre a közelben egy magas fán a Szűzanya képét, ezért hozzá fohászkodtak, és így megmenekültek. Látták, hogy a fa alatt két forrás csobog. Megfogadták ekkor, hogy ezt a helyet a Boldogságos Szűz Máriának fogják szentelni, ki-ki saját hitvallása szerint. És azóta is, az egyik forrás körül a katolikusok, a másik forrás körül pedig a görögkeletiek szoktak áhítatoskodni.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Rákóczi-várkastély Borsiban

    Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

    Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

     
  • Kárpátalja is őrzi értékeit

     Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) , TájGazda

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy felkutassa, továbbadja, népszerűsítse a kárpátaljai magyarság tárgyi és szellemi értékeit,

     
  • Malonyai kastély

    Kedves olvasóink egy korábbi írásunkban már olvashattak a világon egyedülálló malonyai arborétumról. Akkor említettük, hogy az örökzöld park szélén máig áll

     
  • Az újság nem csak olvasásra jó

    Túri Edina, papírfonás, TájGazda

    Korábban nem is gondoltam arra, hogy az újságot olvasáson, esetleg csomagoláson kívül másra is használhatnám. De egyre többször találkozom az interneten olyan eszközökkel, tárgyakkal,

     
  • Rétesház, Mórahalom

    Mórahalmi réstesbolt, TájGazda

    Pille könnyű tészta, hagyományos, de különleges töltelékkel. Mi magyarok szeretjük azt hinni, hogy a rétes egy kifejezetten magyar étel, tulajdonképpen mi találtuk fel.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére