Az adai vásár, TájGazda

Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját sok vajdasági településen megünneplik, hiszen a hiedelem szerint ez a nap segíti át a paraszti társadalmat a nehéz időszakon.

A kézművesek, akik napi szélmalomharcot vívnak a megélhetésért a kirakodóvásárokon, kiállításokon, bemutatókon juthatnak érvényesüléshez. Adán, az Aranykapu Művelődési Egyesület szervezésében 19. alkalommal rendezték meg a Nagyboldogasszonyi Vásárt, ahol elsősorban a kihaló félben levő mesterségek bemutatása volt a fő cél, de ugyanúgy a modern kori technikák, és a fiatalok, akik családi vállalkozásba kezdek, kaptak helyet a bemutatkozásra. A kovácsműhelytől kezdve, a fafaragón keresztül, a kosárfonóig mindenki megtalálhatta a saját kuncsaftját, aki pedig megéhezett, lángost, kürtős kalácsot vásárolhatott. A rendezvény összekovácsolta nem csak a település magyarságát, hanem a környékbeli falvak, sőt a távolabbi települések kézműveseit, és egymástól tanulva, tapasztalatot cserélve haladnak előre a munkában. Valamennyi kirakodóval beszélgetve kikristályosodik, jó lenne, ha a vállalkozói igazolvány beszerzése könnyebb és olcsóbb keretek között lenne, ha az állam nem terhelné külön adókkal a kisiparosokat és nem sorolná őket a nagy, multicégek sorába, amikor vagyonbevallásról, vagy jövedelem utáni fizetésről van szó. Az érvényesülés nem könnyű, sok kézimunkát és utánajárást igényel a betevő falat megteremtése, de a hétköznapi ember egyre jobban értékeli a kézműves, egyedi terméket. Így remélhetőleg visszafordul az idő kereke és a házi, két kézi munkával előállított eszközök, ruházati cikkek, és ételek fognak lépéselőnyben lenni a nagyipari dolgokkal szemben. Az adai és ehhez hasonló jellegű kirakodóvásárok éppen ezt a célt szolgálják.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     
  • Egy napra a világ közepe

    Egyre gyakoribb a megállapítás: elöregszik, folyamatosan néptelenedik a vajdasági falu, gyöngül megtartó ereje. Adorján, az alig ezer lelket számláló Tisza-menti település lélekszáma - még ha csak egy napra is

     
  • Kézzel festett üvegcsodák

    Kézzel festett üvegcsodák, TájGazda

    Felvidéken, pontosabban Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként

     
  • A dorozsmai szélmalom nehéz sorsa

    A dorozsmai szélmalom

    Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.

     
  • Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    A délvidéki Újvidék községhez tartozik a 4000 lelket számláló Tiszakálmánfalva, ahol a lakosság csaknem egy negyede vallja magát magyarnak. 1884-ben,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére