A csallóközcsütörtöki Szent Jakab templom, TájGazda

A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,

de a betelepítések ellenére máig a magyar nép van többségben területén. Rendkívül jó minőségű termőtalajjal rendelkezik és itt található Szlovákia legnagyobb földalatti vízkészlete. Errefelé rengetegen foglalkoznak a mezőgazdaság különféle ágazataival.
Itt található Csallóközcsütörtök, melynek valószínűleg volt egy másik mára már elfeledett neve. Korábban Cheterthuc, Chetertuckheil, Chetertekel, illetve Chetertek néven ismerték. Első írásos említése 1217-ből maradt fenn, bár valószínűsíthető, hogy Szent István korában már lakott volt. A 15. században megjelent a Villa Liupoldi és Leopoldsdorf német megnevezése – a község virágzásával megkezdődött a német ajkú lakosság betelepülése.
Államalapító királyunk a Dunamente ezen részén 12 templomot létesített. Ezek közül az egyik Csallóközcsütörtökön volt… ami sajnos elpusztult. A korábbi építmény köveinek felhasználásával, valamint téglából, a XIII. század közepén emelték a ma is álló templomot, Szent Jakab tiszteletére. Építtetője valószínűsíthetően a Szentgyörgyi család volt. Az ő számukra volt kialakítva az építmény nyugati oldalán található kegyúri karzat.
Jellegzetes felső-csallóközi, középkori templomról van szó. Ami először szemet szúr a szemlélődőnek, az a nyugati homlokzaton magasodó kettős torony. Román stílusban épült, ebbéli jellege bizonyos elemekben máig megmaradt. Többek közt a déli torony az ikerablakokkal, a főhajó falai, a szentély egy része, illetve a keresztelőkút. Alaprajza eredetileg egyhajós, félköríves szentéllyel.
A XIV. században gótikus stílusban építették át. Az addig félkör alakú szentély nyolcszögletűvé vált, az északi ablakokat mérmíves díszítéssel látták el. A főhajót támpillérekkel támasztották alá, valamint további két hajóval bővítették a templomot, így az háromhajóssá vált.
A XV. században szintén gótikus átalakítások mentek végbe az építményen. Ekkor kapta a nyolcszögletű toronysisakot a fiatornyocskákkal, a szentély ablakai pedig szintén mérmíves díszítést kaptak.
A templom déli hajója az idők folyamán tönkrement, így ma kéthajós formájában csodálhatjuk meg ezt a gyönyörű, több száz évet megért épületet, ha erre vesszük az irányt.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     
  • „Szlovákia legrégebbi műemléke”

    Deáki (szlovákul Diakovce) felvidéki község, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. A járási központtól mintegy 2 km-re terül el, délnyugati irányban.

     
  • Változatos formájú haranglábak

    Változatos formájú haranglábak, TájGazda

    Egyesek múltja meghaladja a több 100 évet is. Precíz mestermunka tükröződik vissza e fából készült népi műemlékeken. Az Őrségi tájegység jellegzetes építménye, de Észak-Magyarország megyéiben

     
  • A kazári riolittufa

    A kazári riolittufa, TájGazda

    Az egyedülálló geológiai képződmény a Nógrád megyei Kazár közelében különlegességét a riolittufa a földfelszíni megjelenése adja. Kicsi terület, mindössze egy hektárnyi, de nagy élménnyel jár, ha az erdővel körülvett,

     
  • Újból eljött a Tiszavirágzás ideje

    Újból eljött a Tiszavirágzás ideje – ne hagyja ki e csodás jelenséget! Az évente egyszer látható, egyedülálló rajzás, szakszerű túravezetés mellet kenuba, csónakba ülve bárki számára testközelből megtekinthető.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére