A csallóközcsütörtöki Szent Jakab templom, TájGazda

A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,

de a betelepítések ellenére máig a magyar nép van többségben területén. Rendkívül jó minőségű termőtalajjal rendelkezik és itt található Szlovákia legnagyobb földalatti vízkészlete. Errefelé rengetegen foglalkoznak a mezőgazdaság különféle ágazataival.
Itt található Csallóközcsütörtök, melynek valószínűleg volt egy másik mára már elfeledett neve. Korábban Cheterthuc, Chetertuckheil, Chetertekel, illetve Chetertek néven ismerték. Első írásos említése 1217-ből maradt fenn, bár valószínűsíthető, hogy Szent István korában már lakott volt. A 15. században megjelent a Villa Liupoldi és Leopoldsdorf német megnevezése – a község virágzásával megkezdődött a német ajkú lakosság betelepülése.
Államalapító királyunk a Dunamente ezen részén 12 templomot létesített. Ezek közül az egyik Csallóközcsütörtökön volt… ami sajnos elpusztult. A korábbi építmény köveinek felhasználásával, valamint téglából, a XIII. század közepén emelték a ma is álló templomot, Szent Jakab tiszteletére. Építtetője valószínűsíthetően a Szentgyörgyi család volt. Az ő számukra volt kialakítva az építmény nyugati oldalán található kegyúri karzat.
Jellegzetes felső-csallóközi, középkori templomról van szó. Ami először szemet szúr a szemlélődőnek, az a nyugati homlokzaton magasodó kettős torony. Román stílusban épült, ebbéli jellege bizonyos elemekben máig megmaradt. Többek közt a déli torony az ikerablakokkal, a főhajó falai, a szentély egy része, illetve a keresztelőkút. Alaprajza eredetileg egyhajós, félköríves szentéllyel.
A XIV. században gótikus stílusban építették át. Az addig félkör alakú szentély nyolcszögletűvé vált, az északi ablakokat mérmíves díszítéssel látták el. A főhajót támpillérekkel támasztották alá, valamint további két hajóval bővítették a templomot, így az háromhajóssá vált.
A XV. században szintén gótikus átalakítások mentek végbe az építményen. Ekkor kapta a nyolcszögletű toronysisakot a fiatornyocskákkal, a szentély ablakai pedig szintén mérmíves díszítést kaptak.
A templom déli hajója az idők folyamán tönkrement, így ma kéthajós formájában csodálhatjuk meg ezt a gyönyörű, több száz évet megért épületet, ha erre vesszük az irányt.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Kalász Farmergazdaság - Nagy György

    Kalász farmergazdaság - Nagy György, TájGazda

    Nagybereg Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta települése. A község Beregszásztól keleti irányba, a várostól 8 kilométernyi távolságra fekszik, a több mint 10 hektáron elterülő Szernye-mocsár szélén.

     
  • Fegyház és egyház közös fallal

    Marianosztra, Börtön

    Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.

     
  • A nyugalom és a harmónia oázisa

    Vajdaságban Újvidéktől mindössze 40 kilométerre terül el a 800 hektáron egyedülálló, legelőiről is ismert Kercsedini sziget, amely része a Kaboli – Péterváradi rét természetvédett területnek.

     
  • Emlékkereszt a hősök emlékére

    Emlékkereszt a hősöl emlékére, TájGazda

    Az újvidéki Európa Kollégium udvarában júniusban ünnepi keretek között emlékkeresztet avattak azokért a vajdasági magyar emberekért, akik 1944 és 1956 között ártatlanul estek áldozatul,

     
  • Az organikus termelés kihívásai

    Organikus termelés, TájGazda

    A növényi betegségek és kártevők elszaporodása egyre nagyobb gondot okoz a növénytermelőknek és a gyümölcstermelőknek. Eluralkodott vélemény szerint vegyszeres kezelés nélkül eredménytelen a termelés,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére