Szinevéri tó, TájGazda

Kárpátalja leggyakrabban látogatott turistanevezetességei között előkelő helyet foglal el az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.

A tó tengerszint feletti magassága 989 méter, vizét három forrás táplálja. Közepes mélysége 8-10 méter, de helyenként ennek kétszerese is lehet. Átlaghőmérséklete 12-18 °C. Vize hemzseg a pisztrángoktól. Tévesen a Kárpátok tengerszemeként is szokták emlegetni, ám kialakulása nem gleccserolvadáshoz köthető: egy földcsuszamlás következtében jött létre. Lehetséges azonban, hogy a tengerszem elnevezés nem is arra a geográfiai jelenségre utal, melyhez a tó keletkezése köthető. Egy monda szerint egy ruszin férfi Amerikába szegődött dolgozni, s hamar honvágya lett. Sokat imádkozott azért, hogy valamilyen hírt kapjon az otthon maradt családtagokról. Imái meghallgatásra találtak: a tenger átfúrta a hegyet, hogy körülnézzen ott, ahonnan a férfi származott. Maga a meder tehát egy szem, s még inkább annak tűnik a medrét szinte szemöldökként szegélyező fák miatt.
A tó elnevezéséhez is kötődik egy legenda, melynek szereplői két fiatal szerelmes, Szin (vagy Sziny) és Vír. A lány neve magyarul kéket jelent, s a monda szerint azért nevezték így, mert szeme olyan kék volt, mint a Kárpátok ege. A terület, ahol a tó található, egy gróf tulajdonában állt, aki gyakran járt ki ide munkásaihoz. Egy alkalommal elkísérte őt leánya is, aki a környéken sétálgatva gyönyörű furulyaszóra lett figyelmes. Követte a furulya hangját, így találkozott egy helyi ruszin pásztorlegénnyel, akivel azonnal megszerették egymást. Titokban találkozgattak, de elárulták őket, a lány apja pedig megölette a fiút: gyilkosai egy nagy sziklát hengerítettek rá a magasból. A leány ezt megtudta, s keserves sírásra fakadt ott, ahol szerelme meghalt. Az ő könnyeiből alakult ki a tó. A fiatal szerelmesek emlékét a tó közepén kiemelkedő halmon egy-egy őket ábrázoló, fából készült szobor őrzi.
A tó környékén számtalan környékbéli lakos árulja portékáit, többek között áfonyabort, fenyőmézet. Étkezni és megpihenni is több lehetőség van a tó mellett, a tavat pedig akár lóháton is körüljárhatják az ideérkezők.
A tó területe 1989 óta természetvédelmi terület. Gyalogosan sem nehezen megközelíthető, ám sajnálatos módon rengetegen gépkocsival, motorbiciklivel vagy quaddal teszik meg a terület bejáratától a tóig tartó távot, amihez fél óra gyaloglásnál nem kell több. Hangsúlyozandó: természetvédelmi területről van szó. A Szinevéri-tavat mindenképp keresse fel, aki vidékünkre látogat, s akit vonzanak a természet szépségei. A belépőjegy ára mindössze néhányszáz forint – bár annak, aki motorizált járművel kívánja megközelíteni, nyilvánvalóan kicsivel mélyebben kell a zsebébe nyúlnia…

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A pozsonyi Óvárosháza

    A pozsonyi Óvárosháza, TájGazda

    A jelenlegi szlovák fővárossal, Pozsonnyal már több cikkünkben is találkozhattak a kedves olvasók. A város telis tele van magyar történelmi épületekkel, szobrokkal és egyéb turistalátványosságokkal.

     
  • Malonyai kastély

    Kedves olvasóink egy korábbi írásunkban már olvashattak a világon egyedülálló malonyai arborétumról. Akkor említettük, hogy az örökzöld park szélén máig áll

     
  • Népviseleti babamúzeum Búcson

    A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

     
  • Értékes természetvédelmi pont Dévaványán

    Értékes természetvédelmi pont Dévaványán, TájGazda

    A Körös – Maros Nemzeti Park egybefüggő, legnagyobb, a 13000 hektáros nagyságot is meghaladó területe a Dévaványai – Ecsegi puszták. A szikes pusztákon számos védett és fokozottan védett növény

     
  • Csejte vára

    Csejte vára, TájGazda

    Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Báthory Erzsébet köré szőtt kultusz, mely szerint a grófnő lelkén több száz fiatal lány halála szárad. A mendemondák szerint a Vérgrófnő

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére