A denevér nem a legtetszetősebb éjjeli állat az emberek szerint, ezért sokan félnek ettől a nagyon is hasznos emlőstől. A kicsiny emlős veszélyben van, mert élettere rohamosan csökken.

Az újvidéki székhelyű Tartományi Természetvédelmi Intézet udvarában a legkisebbek egy rendhagyó természetóra keretében megbizonyosodhattak arról, hogy a denevér nem veszélyes állat, ezért nem kell tőle félni. Az óvodások és a kisiskolások különböző játékokon keresztül kaptak betekintést a repülő emlős életébe. Vakvezetést, táplálékláncot és életformát játszattak az érdeklődők. Az intézet biológusa interaktív előadáson elmagyarázta, ha megtörténik, hogy egy denevér berepül a szobába, nem kell zavarni, le kell kapcsolni a villanyt, kinyitni az ablakot és hagyni, hogy elrepüljön. Ha viszont a függönybe vagy a bútorba akad, egy ronggyal kell megfogni és elengedni, nem kell pánikba esni.
A világon több mint 1000 féle denevért tartanak számon. Szerbiában ebből 30 faj él. Nagyon hasznos állat, hiszen rovarokkal, többek között szúnyogokkal is táplálkozik. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a bőregerek veszélyben vannak. Vajdaságban nincsenek barlangok vagy más helyek, ahol a denevérek élhetnek.  A házainkban, a padlásokon is megtelepszenek, továbbá a fák odvaiban, a tömbházak tetején és más helyeken is. Az ember az utóbbi időben nagyon sok rovarirtó szert használ, így a rovarok száma is csökken. A rovarok a denevérek fő táplálékát jelentik, egy éjszaka alatt ezernél is több egyedet megeszik egy állat. A természetes élőhelyek eltűnésével a denevérek veszélyeztetettek lettek.  Az éjjeli emlősök megóvása érdekében nagyon fontos a természetes élőhelyek védelme, hívtak fel a figyelmet Oliver Fojkar, a Természetvédelmi Intézet szakmunkatársa.
- Amellett, hogy a természetes élőhelyeket megpróbáljuk megmenteni, az embereknek állandóan magyarázzuk, hogy milyen állatok a denevérek, milyen szerepük van a természetben, és végül, hogy tényleg veszélytelenek és nem kell tőlük félni. Minden denevérfaj számára nagyon fontosak az erdők. Az erdőgazdálkodás olyan intenzív lett, hogy nem maradnak meg az öreg vastag odvas fák, amelyek fontos búvóhelyként szolgálnának. A vízfolyások is irányítottak lettek, a part menti növényzet is eltűnik, ezzel együtt csökken a rovarok száma, valamint a denevérek száma is. Emberi szemszögből tekintve nagyon fontos állatok, a természet szempontjából pedig a tápláléklánc részét képezik, ami akkor működik tökéletesen, amikor minden faj létezik.
A denevérek legnagyobb populációja Vajdaságban a Fruška gorán található, mivel barlangokban, zugokban, odvas fákban tanyáznak. A falvakban viszont a padlásokon és a fészerekben bújnak meg. Az ország déli részeiben sokkal több van belőlük, mert ott olyan barlangok, mélyedések, barlangrendszerek vannak, ahol elbújhatnak és áttelelhetnek, de valójában mindenhol megtalálhatóak körülöttünk. A szakemberek szerint a denevérek megóvása érdekében ismeretterjesztő órákat kellene szervezni az iskolákban. Amennyiben már gyerekkorban tudatosul a természetvédelem fontossága, akkor a környezetünk megmentésére is nagyobb lesz az esélyünk.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Régi használati tárgyak gyűjteménye

    Régi használati tárgyak gyűjteménye, TájGazda

    Előszeretettel beszélünk fejlődésről, gazdasági fölemelkedésről, korszerű gazdálkodásról, és gondolkodás nélkül rábólintunk: a korszerű technológiai vívmányok eredménye valamennyi.

     
  • Porcelánból formált növények

    Porcelánból formált növények, TájGazda

    Néztem az interneten a képeket és percekig tanakodtam magamban. Élő-nem élő, élő-nem élő. Majd elolvastam a hozzászólásokat és csak akkor tudatosult bennem, hogy ezek a virágok nem igaziak.

     
  • Révész Imre Társaság

    Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága, TájGazda

    Nemrégen elhunyt Magyar László, a RIT, azaz a Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága elnöke, a barátom. Ekkor döntöttem el, hogy mindenképpen írok egy kis bemuatót a társaságról,

     
  • Ebédeljünk Csúzon

    Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

     
  • „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.”

    Nyitraújlak, korábbi nevén Újlak (szlovákul Veľké Žálužie) Felvidéken, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában, a járási központtól körülbelül 10 km-re fekszik.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére