Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

– Zala, Somogy, Tolna, Baranya – figyelhetjük meg. Kedveli a tisztásokkal, rétekkel tarkított lombos-, elegyes erdőket.

Ilyenkor az őszi időjárás beálltával az erdőkben furcsa hangokra lehetünk figyelmesek. Az erdők csendjét a gímszarvasok bőgő hangja töri meg. A laikus fülek számára olykor ijesztőnek is tűnhetnek ezek a zajok. A vadászok fülének azonban az egyik legkedvesebb hang. Hiszen ekkor kezdődik számukra a vadászidény. Amely egyben azt is jelenti, hogy az erdőkben részleges/teljes látogatási tilalmat vezetnek be.

A gímszarvasok párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek, amely augusztus végétől október elejéig tart. A szarvasbőgés nem keverendő össze a dámszarvasok un. barcogásával, amely hasonlít a bőgéshez, de mégsem ugyanaz. (A barcogás a szarvasbőgési időszak elmúlta után következik.)
Mi célt szolgál a gímszarvasbikák által hallatott bőgő hang? Nem más a céljuk vele, mint hogy a nőstényeket a közelükbe csalogassák és más hím egyedeket pedig elriasszanak vele a környezetükből vagy éppen harcra invitáljanak általa.

A bikák „orgonálását” leginkább hűvös, párás hajnalokon vagy alkonyatkor, éjszaka lehet hallani. De olykor előfordul, hogy fényes nappal, melegben is hallható. A bőgő hangot a bikák a tehenek teregetésére használják. Általa tudják maguk köré csalogatni a nőstényeket. Ugyanakkor a hímek számára jelzés értékű. Hiszen a kiadott hangból tudnak következtetni az ellenfél testi erejére, elszántságára. Sőt a hang milyensége, mélysége jelzi, hogy ki a hárem ura és hogy kinek van kizárólagos szaporodási joga az adott háremben a tehenek fölött.

A bőgés az első fázisa a szarvasbikák közti versengésnek. Ha a hárem „fő” bikája úgy érzi, hogy a közelben lévő bika hangja hasonló erősségű, mint az övé, akkor közöttük verseny alakul ki. Először egy egymás mellett haladó séta során felmérik az erőviszonyokat, amikor is a bőgésük, az agancsuk mutogatása alapján próbálják eldönteni, hogy ki is a rátermettebb. Ha nem sikerül egyértelmű döntésre jutni, akkor birkózásba kezdenek. Ilyenkor az agancsaikkal csapnak össze. A csata végén a vesztes elballag, míg a győztesé lesz a lehetőség, hogy a hárem ura legyen és hogy az ottani tehenekkel párosodhasson.

A szarvasbőgés jelenségének megfigyelése iránt óriási lett az igény az elmúlt években. Ezért az állami erdőgazdaságok, vadgazdaságok túrákat szerveznek, ahol legálisan, a vadak megzavarása nélkül adódik lehetőség ennek a jelenségnek a megcsodálására. Érdemes részt venni egy ilyen túrán, hiszen hatalmas élményekkel gazdagodhatunk! Szakvezető segítségével gyalogos vagy eredi kisvasutas túrák alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg magáról az állatról és élőhelyéről.

A szarvasbőgéssel kapcsolatos túrákról további információ az alábbi oldalon olvasható: http://erdeiprogramok.hu/tag/szarvasboges/

Rövid film arról, hogy milyen is egy gímszarvasbika bőgése:

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A füzesgyarmati hintó

    A füzesgyarmati hintó, TájGazda

    A mester gyermeke genetikailag örökölt a lovak szeretetét nagymamájától. Nemzeti Vágta a Hősök terén. A mára meghonosodott rendezvény egyik leglátványosabb versenyszáma a fogatvágta.

     
  • Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték

    Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték, TájGazda

    „Egy kézműves anyuka olyan, mint egy normál anya csak sokkal menőbb.”- olvastam korábban egy hírfolyamban. És igen, van valóságalapja ennek a kijelentésnek.

     
  • Fára festett Homoród-menti minták

    Bencze Ilona vallástanárként dolgozik, mellette húsz éve festi már a bútorokat Székelyudvarhelyen. Kézműves családba született, ahol gyapjúval foglalkoztak. Ilona „véletlenül” kezdett el festeni.

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • A legjobb szomjoltó folyadék a buborékos szódavíz

    Vetró szóda

    Mióta az eszemet tudom, mindig is Géza bácsi (Vetró Géza) volt a helyi szódás. Gyerekként, ha megláttuk a barna barkast, összenéztünk és kiáltottunk: Ott jön a szódás!

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére