Gyakran emlegetjük a mindennapokban, hogy egy fecske nem csinál nyarat, amikor olyasmiről van szó, amihez egymagunk kevesek vagyunk. De számtalan olyan esettel találkozhatunk,

amikor egy-két lelkes és kitartó ember munkája sokakat mozgat meg. Ilyen történhet a hagyományőrzéssel kapcsolatban is, s Kárpátalján hál’istennek sok jó példa van arra, hogy egy fecske igenis csinálhat nyarat, főleg ha hozzá hasonló „jómadarak” (ha már madaras példánál tartunk) is segítségére vannak. Ilyenek például az ungvári járási (egykori Ung vármegye) Szürte és Téglás.

A két szomszédos településen több hagyományőrző csoport is működik, melyek egyik mozgatórugója Ignácz Mária. Neki már édesanyja is kultúrházvezető volt, így Marika mondhatni a szürtei kultúrházban nőtt fel. 1977-ben lett a téglási klub vezetője, mely tisztséget azóta is betölti, s munkájába nemcsak felnőtteket, hanem gyerekeket is igyekszik bevonni. E tekintetben nagy könnyebbséget hozott az ország függetlenné válása, mert általa az elvtársak és pártok kötelező dicséretét teljes egészében felválthatta a magyar folklór.

Az elmúlt néhány évben több hagyományőrző csoport is alakult. 2010-ben jött létre az Eszterlánc gyermek néptánccsoport, a Cimborák Népi Zenekar és a Népdalkedvelők Klubjának Csalogány Asszonykórusa is. Ez utóbbinak tagjai 60-65 életév közötti hölgyek, akik nemcsak népdalokat mutatnak be műsorukban, hanem színpadra vittek már olyan eseményeket is, mint a szüreti mulatság vagy a fonó. Szintén a két település lakóinak közös részvételével működik az Orchidea Néptánccsoport, a Nyitnikék Folklórcsoport, a Rózsa Népdalegyüttes és a Téglási Magyar Hagyományőrző Társaság. 2016 óta létezik a Pergettyű Citerazenekar a Téglási Kultúrház berkein belül. Ennek célja, hogy ismét népszerűvé tegye ezt a sokoldalú, autentikus magyar hangszert Kárpátalján. Ezen csoportok állandó arcai Marikán kívül többek között fia, Ignácz Krisztián és Bernát Ferenc, akik hangszeres zenével kísérik a csoportokat, illetve Szikora Csilla, aki énekhangjával járul hozzá a sikerhez. Siker pedig van! Ezt jól mutatja, hogy a csoportok saját településük és az Ungvári járás falvainak kulturális rendezvényein kívül megyei szintű hagyományőrző programoknak is állandó résztvevői, de Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken is felléptek már, bemutatva nemcsak az egyetemes, de a vidék népdalkincsét is.

S hogy miért is olyan értékesek hagyományok átörökítése szempontjából ezek a csoportok? Mert három nemzedék képviselteti bennük magát. A nagymamák gyakran magukkal viszik unokáikat a próbákra, és olyankor sokkal több veszi kezdetét, mint egyszerű dalolás…  

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A galgóci Erdődy kastély

    A galgóci Erdődy kastély, TájGazda

    Felvidéken, Nagyszombattól 19 km-re északkeletre, a Vág partján terül el Galgóc (szlovákul Hlohovec) városa. A cseh határhoz közelebb fekszik, mint a magyarhoz, tehát már viszonylag északon található,

     
  • Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték

    Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték, TájGazda

    „Egy kézműves anyuka olyan, mint egy normál anya csak sokkal menőbb.”- olvastam korábban egy hírfolyamban. És igen, van valóságalapja ennek a kijelentésnek.

     
  • Káposztaidény

    Ha Szent András hava, illetve november, akkor káposzta, és káposztasavanyítás. Nem véletlenül nevezik a káposztát élelmiszernek és gyógyszernek, hiszen a vitaminok,

     
  • Mindenkinek jár egy tündér

    Tündérrózsa Kézműves Műhely, TájGazda

    Gyermekként imádtuk a meséket, a benne szereplő alakokat, de legfőképpen a tündéreket. Hiszen a tündérek varázslatos, mágikus lények. Kívánságainkat teljesítik, örömöt,

     
  • Újvidéki mézkiállítás

    Szerbiában, így Vajdaságban is fellendülőben van a méhészet.  Köszönve a tartományi és a minisztériumi támogatásoknak jelenleg egy millió kétszázezer kaptárt tartanak nyilván az országban.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére