Gyakran emlegetjük a mindennapokban, hogy egy fecske nem csinál nyarat, amikor olyasmiről van szó, amihez egymagunk kevesek vagyunk. De számtalan olyan esettel találkozhatunk,

amikor egy-két lelkes és kitartó ember munkája sokakat mozgat meg. Ilyen történhet a hagyományőrzéssel kapcsolatban is, s Kárpátalján hál’istennek sok jó példa van arra, hogy egy fecske igenis csinálhat nyarat, főleg ha hozzá hasonló „jómadarak” (ha már madaras példánál tartunk) is segítségére vannak. Ilyenek például az ungvári járási (egykori Ung vármegye) Szürte és Téglás.

A két szomszédos településen több hagyományőrző csoport is működik, melyek egyik mozgatórugója Ignácz Mária. Neki már édesanyja is kultúrházvezető volt, így Marika mondhatni a szürtei kultúrházban nőtt fel. 1977-ben lett a téglási klub vezetője, mely tisztséget azóta is betölti, s munkájába nemcsak felnőtteket, hanem gyerekeket is igyekszik bevonni. E tekintetben nagy könnyebbséget hozott az ország függetlenné válása, mert általa az elvtársak és pártok kötelező dicséretét teljes egészében felválthatta a magyar folklór.

Az elmúlt néhány évben több hagyományőrző csoport is alakult. 2010-ben jött létre az Eszterlánc gyermek néptánccsoport, a Cimborák Népi Zenekar és a Népdalkedvelők Klubjának Csalogány Asszonykórusa is. Ez utóbbinak tagjai 60-65 életév közötti hölgyek, akik nemcsak népdalokat mutatnak be műsorukban, hanem színpadra vittek már olyan eseményeket is, mint a szüreti mulatság vagy a fonó. Szintén a két település lakóinak közös részvételével működik az Orchidea Néptánccsoport, a Nyitnikék Folklórcsoport, a Rózsa Népdalegyüttes és a Téglási Magyar Hagyományőrző Társaság. 2016 óta létezik a Pergettyű Citerazenekar a Téglási Kultúrház berkein belül. Ennek célja, hogy ismét népszerűvé tegye ezt a sokoldalú, autentikus magyar hangszert Kárpátalján. Ezen csoportok állandó arcai Marikán kívül többek között fia, Ignácz Krisztián és Bernát Ferenc, akik hangszeres zenével kísérik a csoportokat, illetve Szikora Csilla, aki énekhangjával járul hozzá a sikerhez. Siker pedig van! Ezt jól mutatja, hogy a csoportok saját településük és az Ungvári járás falvainak kulturális rendezvényein kívül megyei szintű hagyományőrző programoknak is állandó résztvevői, de Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken is felléptek már, bemutatva nemcsak az egyetemes, de a vidék népdalkincsét is.

S hogy miért is olyan értékesek hagyományok átörökítése szempontjából ezek a csoportok? Mert három nemzedék képviselteti bennük magát. A nagymamák gyakran magukkal viszik unokáikat a próbákra, és olyankor sokkal több veszi kezdetét, mint egyszerű dalolás…  

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Idős és fiatal egyaránt megfordul itt

    Csanádapáca-Művelődési Ház, TájGazda

    Egy kétemeletes, néhány évvel ezelőtt felújított épület, amely a főutca mentén helyezkedik el. Mindig is kiemelt fontosságú épület volt a dél-békési község, Csanádapáca életében. Régen a település malma volt.

     
  • Változatos formájú haranglábak

    Változatos formájú haranglábak, TájGazda

    Egyesek múltja meghaladja a több 100 évet is. Precíz mestermunka tükröződik vissza e fából készült népi műemlékeken. Az Őrségi tájegység jellegzetes építménye, de Észak-Magyarország megyéiben

     
  • Újvidéki mézkiállítás

    Szerbiában, így Vajdaságban is fellendülőben van a méhészet.  Köszönve a tartományi és a minisztériumi támogatásoknak jelenleg egy millió kétszázezer kaptárt tartanak nyilván az országban.

     
  • Székelyek leszármazottai Felvidéken

    Kolon (szlovákul Kolíňany) felvidéki község, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. A járási központtól 10 km-re fekszik, ahol a Kisalföld emelkedni kezd a Tribecs-hegység felé.

     
  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére