Gidrafa, a több mint 2000 főt számláló község Felvidék Erdőhátnak nevezett részén fekszik, Pozsony és Nagyszombat közt. Nevét a mellette csörgedező Gidra patakról kapta.

Régészek szerint területe már az újkőkorban lakott volt, első írásos említése 1296-ból származik. A 16. századtól tizenhárom további településsel egyetemben a Pálffy-család uradalmához tartozott, melynek központja Vöröskő várában volt. Az itt élő lakosság leginkább mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal, fazekassággal és fuvarozással foglalkozott.
Pálffy János labancként harcolt a császár oldalán az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcban. A harcok első nagy fordulópontja Gidrafához köthető, ahol 1705. augusztus 11-én a mintegy 81 000 fős kuruc sereg vereséget szenvedett.
Csaknem két évszázaddal később a birtok Pálffy János Ferencre szállt. Az ő megbízásából Franz Neumann, bécsi műépítész tervezte a máig jó állapotban álló kastélyt, s a kivitelezést sem hagyta másra. Az építmény romantikus stílusa mellett a grófot is méltán illethetjük ezzel a jelzővel. A legenda szerint az egész építkezés hátterében abbéli vágya állt, hogy egy hölgy szívét elnyerje. Szerelemre lobbant egy francia, nemesi származású kisasszony iránt, s neki szerette volna elhozni „Franciaországot” Gidrafára. A kastély ugyanis teljes egészében francia mintára épült, a korabeli francia kastélyok stílusjegyeivel. A nem mindennapi erőfeszítés ellenére a történet azonban mégsem ért véget boldogan. Tudvalévő, hogy a jó munkához idő kell, sajnos mire a mestermű elkészült a hölgy keze már másé lett.
Gidrafa a Pálffy-kastéllyal egyetemben az 1920. június 4-i trianoni békediktátum aláírásáig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Jelenleg a Pozsonyi kerület Bazini járásának községe – évszázadok óta ugyanazon a helyen.
Az épület államosítás előtti, utolsó tulajdonosa Pálffy Pál volt, aki ugyan nem a kastélyban született, de később igencsak sokat tartózkodott itt, majd Münchenben telepedett le.
A II. világháború befejeztével a Csehszlovák állam a kastélyt elkobozta, 1989 óta pedig a Szlovák Írószövetség alkotóházaként tartják számon. Napjainkban a kastély ugyan nem látogatható, viszont az őt körülölelő parkban, melyben számos szobrot megcsodálhatunk, senki sem tilthat meg számunkra egy hosszú sétát a későnyári napsütésben.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Jáger Csilla varrodája

    Jáger Csilla varrodája, TájGazda

    Jáger Csilla Kelet-Szlovákiából származik, Budaházáról. A komáromi Selye János Egyetemen szerzett tanári diplomát, jelenleg egy londoni kávézóban dolgozik pultosként.

     
  • „A jó bor az a hegy leve és a gazda verejtéke”

    „A jó bor az a hegy leve és a gazda verejtéke”

    A Bereg-vidéket akár a kárpátaljai Tokajnak is nevezhetnénk, hiszen itt található a vidék szőlészeteinek, borászatainak jelentős része, s aki idelátogat, ugyanúgy nem hagyja ki a borkóstolást,

     
  • Thököly-vár

    Thököly vár, TájGazda

    Késmárk (szlovákul Kežmarok), Szlovákia északi területén fekszik, neve a német Käsemarkt szóból ered, ami „sajtvásár”-t jelent. Alapítása a 12. században II. Géza, magyar király által betelepített

     
  • Mézes Manó

    Mézes Manó, TájGazda

    Ma a vásárok elengedhetetlen kellékeiről lesz szó, melyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni ezeket a tarka eseményeket. Sokan nem is az ízük miatt szeretik, vásárolják őket, sokkal inkább formájuk,

     
  • Terebesfehérpatak, Európa közepe

    Terebesfehérpatak, TájGazda

    Nagyon sokan nem tudják Magyarországon sem, hogy hol van Európa geográfiai, egyszóval Európa földrajzi közepe. Hát bizony Kárpátalján. Európa földrajzi közepe ugyanis Terebesfehérpatak (Gyilove)

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére