A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

közt tartanak számon. Nevét a város ógörög nevéről (Istropolitana) kapta, alapítása pedig Mátyás király nevéhez fűződik.
Hunyadi Mátyás 1458-as királlyá koronázásával az ország élére egy a művészeteket és az emberi műveltséget egyaránt nagyra tartó uralkodó került a trónra. Alig telt el tíz év, s 1467-ben megnyitotta kapuit az ország – abban az időben – egyetlen egyeteme. Ugyan 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király, illetve 1395-ben Luxemburgi Zsigmond Óbudán már létrehoztak hasonló oktatási intézményeket, ezek azonban 1410-ben már sajnos nem működtek.
Mátyás humanista műveltségű főemberei, köztük Vitéz János kancellár és esztergomi érsek biztatására az uralkodó elhatározta, hogy az Itáliában megismert tudást a magyarok számára is elérhetővé teszi.
II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt bullája lehetővé tette a király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, szabadon választott fakultásokkal és fizetett tanárok alkalmazásával. Gmaintl István, fiúgyermek nélkül elhunyt módos pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, így a városfalhoz közel, a királyi kertek közt álló házát is. Mátyás elrendelte, hogy az épület egyik felében alakítsák ki a tantermeket, másik felét pedig rendezzék be az oktatók és diákok számára, lakásként.
Tanárai közt igencsak neves személyiségeket tartottak számon:

  • Johannes Regiomontanus, csillagász, aki már Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld kering a Nap körül.
  • Ilkuszi Márton, csillagász, a művészetek doktora
  • Johannes Gattus, az egyházjog és teológia doktora
  • Péter mester, a művészetek és az orvostudomány doktora

Az egyetem vezetője, kancellárja Vitéz János lett, feladatai közé tartozott többek közt a tanárok kinevezése, illetve a hallgatók peres ügyeinek intézése. Mikor kiderült, hogy összeesküvést szervezett a király ellen, kettejük viszonya érthető módon megromlott, s ez a légkör az egyetem jövőjére is rányomta bélyegét. Vitéz János 1472-ben elhunyt, s a jó nevű oktatók nemcsak tőle búcsúztak el, de az intézménytől is.
Mátyás király halálával teljesen megszűnt az oktatás e falak közt, 1491-ben az épületet már fegyverraktárként használták.
Csaknem három évszázaddal később, 1784-ben II. József rendeletével indult újra az egyetem. Főépületében jelenleg a Pozsonyi Színművészeti Főiskola működik.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A bajmóci várkastély

    A bajmóci várkastély, TájGazda

    Európa-szerte rengeteg várat, kastélyt ismerünk, viszont a bajmóci várkastély világviszonylatban is kiemelkedően jó állapotban maradt mind a mai napig. Ebből kifolyólag az elmúlt pár évtizedben

     
  • Egészséges lisztet az asztalra

    A családi gazdaságokon megtermelt és előállított házi élelmiszerek újra felfedezésének korszakát éljük. Ezek a magas biológiai értékű élelmiszerek szolgálnak alapul az egészséges táplálkozáshoz,

     
  • Bréda Enikő - Ebdesign

    Bréda Enikő, Ebdesign

    Bréda Enikő jelenleg a Pozsonyi Színház és Film-művészeti Egyetem végzős hallgatója, Báb és díszlettervezői szakon, emellett az Ebdesign megalkotója.

     
  • A Kálnoky kúria, ahol Károly walesi herceg is járt

    Kálnoky kúria, TájGazda

    Székelyföld piciny faluja, Miklósvár (Micloșoara) évszázadokra visszamenő történelmi értékeket őriz. A legenda szerint a 13. században egy Kálnoky nevű székely egy vadászat során megmentette

     
  • A sörök új generációja: ALAKOR Biosör

    Sör: enyhén kesernyés ízű, világos vagy sötét színű habzó ital. Bizton állíthatom, hogy hazánk legkedveltebb alkoholtartalmú itala. Számos fajtája ismert. Készülhet búzából, rozsból,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére