Nem véletlenül nevezik Újvidéket "vásárvárosnak", hiszen az európai hírnevű Újvidéki Vásáron egész éven át tucatnyi olyan nemzetközi szemlét rendeznek, amelyek keresztmetszetét adják egész Európa,

de nem tévedünk, amikor az állítjuk, hogy a világ gazdaságának, ugyanakkor kultúrájának is. Az őszi rendezvények sorában az egyik legjelentősebb a Halászati-, vadászati-, idegenforgalmi- és sport-felszerelések kiállítása, ami jelentős jubileumhoz érkezett, ugyanis október 3-a és 8-a között immár 50-ik alkalommal gyűjtötte egybe az ágazatokban érdekelt kiállítókat. Tizenegy országból mintegy 400 bemutatkozónak biztosított helyet a rendezvény, amelyen a partnerkapcsolatok és az egymás közötti együttműködés megerősödött. Ennek értelmében, az Újvidéki Vásáron együttműködési megállapodást írt alá a Vajdasági Gazdasági Kamara és Mórahalom Város turisztikai szervezete, amely megállapodásnak a környező országokkal való kapcsolatok erősítése, a versenyképesség fokozása és az idegenforgalmi lehetőségek bővítése a célja. Ebben az időpontban rendezték meg az Öko- és virágkiállítást, valamint a lovászati kiállítást is. A gazdasági vonatkozás mellett szórakoztató jellege is van valamennyi kiállításnak, feltárva Szerbia, Vajdaság, ezen belül egy-egy körzet idegenforgalmi és kultúrtörténeti értékeit. A vadászati kiállítás Európa leggazdagabb trófea-gyűjteményét mutatta be, de az igazi érdeklődést a vadászati és horgászati kellékek vására váltotta ki, amely vásárlási lehetőséget is kínált. A vadászat hódolói nem sajnálják a pénzt egy-egy márkás felszerelés megvásárlásához, hiszen a legdrágább példány egy 30 ezer eurót érő karabély volt, ami történetesen gazdára is talált a vásár ideje alatt. Ezen a pénzen akár egy kisebb lakás is megvásárolható a tartományi székvárosban. Drága terepjárók között is válogathattak az érdekeltek, és tették is, hiszen kezdődik a vadászidény. A vadászatnak alternatív formájával is megismerkedhettek a látogatók, ugyanis a Szerbiai Solymárok Egyesülete a ragadozómadarakkal, ez esetben a sólyommal történő vadászatot mutatta be.
Az idegenforgalmi kiállítás már nem csak a "nagy" idegenforgalmi szervezetek és utazási irodák bemutatkozási kiváltsága, hanem a kis közösségeké is, tekintettel a falusi és az agrárturizmus szárnybontogatására, ami magától értetődően a gasztronómiát sem hagyja figyelmen kívül. Az idegenforgalmi kiállítás meglepetéssel is szolgált: a Római imperátorok nyomában bemutatóval, illetve hívogatóval, ami a régmúltba kalauzolta a történelem szerelmeseit. 18 római uralkodó fejszobra került bemutatásra, melyek közül 7 a híres Sirmium lelőhelyről származik, de a Kosztolac melletti Viminacium egykori római katonai táborának makettjei is nagy érdeklődést váltottak ki.
Minden évben nagy figyelmet kelt a lovászati kiállítás, így volt ez az idén is. A kiállításra látogató idősebb gazdák a lovakat szemlélve azokra a napokra emlékeztek, amikor lovasigával művelték néhány holdnyi termőföldjüket, s mennyire büszkék voltak lovaikra! A mai lovak nem kemény munkához szoktak, ahogy fogalmaznak: sportlovak ezek, nem egy esetben státusszimbólumként tartja gazd. A lovak a szórakoztatást, a versenyeket szolgálják, amit a díjugrató és a fogathajtó meg ügyességi versenyek is bizonyítottak.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Mákolaj a táplálkozásban

    Mákolaj a táplálkozásban, TájGazda

    A tv-műsorok reklámjaiban egyre több szó esik az étrendkiegészítők, a vitaminpótlók fogyasztásáról , hiszen egészségünk megőrzése érdekében fontos a kiengyensúlyozott vitamin- és ásványi anyag bevitel.

     
  • A díszbaromfi a nyugtató

    Díszbaromfi, TájGazda

    Alig 20-30 évvel ezelőtt el sem lehetett képzelni falusi házat kapirgáló baromfi nélkül. A japán kacsa és a fehér liba mellett ott volt a sárga tojós és a baromfiudvar büszkesége, a tarka tollú kakas.

     
  • Mesélő téglák

    A Tiszta-tótól délkeletre fekszik egy kis község, amely a Tiszaszentimre nevet viseli. E piciny falu egyik érdekessége a közel 245 éves református templom és annak a templomtornyában kialakított Tégla Múzeum.

     
  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • A kézművesek jelene

    Az adai vásár, TájGazda

    Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját sok vajdasági településen megünneplik, hiszen a hiedelem szerint ez a nap segíti át a paraszti társadalmat a nehéz időszakon.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére