Ha Kárpátalja neve egy szövegkörnyezetbe kerül a népzene kifejezéssel, előbb-utóbb felmerül a vidék legnevesebb népzenei együttese, a Kokas Banda neve is. A tiszapéterfalvi zenekart Kokas Károly

harmonikás és Szilágyi Csaba prímás alapította 2006-ban. A banda nemsokára új tagokkal bővült: csatlakozott énekesként Károly leánya, Erzsébet, s a hangszeresek, Szilágyi Gergő hegedűs, Botos Tamás és Király András brácsás, Lakatos Dávid nagybőgős. Az újonnan érkezettek akkor még mindannyian kamaszként zenéltek, a helyi művészeti iskola növendékei voltak. Egy évvel később a bandához táncosként csatlakoztak Károly kisebb gyermekei, Krisztina és az ifjabb Károly – szintén diákokként. A Kokas Banda így még nagyobb részét mutathatta be magyar folklórkincsnek.
A tagok rendkívüli elhivatottsága hamar meghozta a sikert. Évente 100-120 kulturális rendezvényre kaptak meghívást, sok esetben önálló estet tartottak népzenei és néptáncbemutatóval, illetve táncházzal. Fontos esemény volt a Banda számára a 2007-ben megszervezett X. Kárpátaljai Magyar Dalverseny, ahol Erzsébet népdal kategóriában III. helyezést, ezzel együtt pedig lemezkészítési lehetőséget is kapott a zenekar számára. Egyéb anyaországi megmérettetéseknek is köszönhetően a Kokas Banda híre hamar túllépte Kárpátalja határait, s 2011-ben Magyarország Európai Uniós soros elnökségének záró rendezvényén is felléptek Brüsszelben Magyarország Beregszászi Konzulátusa jóvoltából. A 2014-ben a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület által elindított táncházmozgalom keretében több tucatnyi fellépést tartottak, melyek során ezreket táncoltattak meg a falusi kultúrházak falai között, bemutatva a vidék és az összmagyarság folklórkincsének legjavát.
A banda jelenleg 7 tagot számlál: a zenekarvezető Kokas Károly a harmonikát, Szilágyi Csaba és Szilágyi Gergő a hegedűt (Gergő esetében a brácsát is), Simon József pedig a nagybőgőt szólaltatja meg, míg Kokas Krisztina és ifj. Kokas Károly lábait, Kokas Erzsébet pedig hangját dolgoztatja meg a színpadon.
Szakmai elismeréseik közé tartozik többek között a Kárpátaljai Magyar Nívódíj, a Nádas Anna Közművelődési Díj, a Vass Lajos Nagydíj. Mindezek mellett Erzsébet és Csaba egyénileg, Krisztina és Károly pedig táncospárként is szép eredményeket ért el, a zenekarvezető pedig a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehette át 2015-ben a magyar népdal- és néptánckincs megőrzése és átörökítése érdekében tett tevékenységéért. Legfrissebb elismerésük az ez év májusában kiérdemelt Felső-Tisza Völgye Minőségi Védjegy.
A Kokas Banda esetében a hagyományok továbbadása nem „csak” a népzenei bemutatók és táncházak alkalmával mutatkozik meg, nagyon fontos számukra a „magvetés is”. 2010-ben a Tiszapéterfalvi Művészeti Iskola berkein belül létrehozták a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoportot, melynek már bemutatkozó előadása is olyan sikeres volt, hogy a tagok létszáma rögtön a kétszeresére nőtt. A csoportba járó óvodás- és iskoláskorú gyermekeknek népi gyermekjátékokat, a néptánc alapjait, népdalokat és hangszert is oktatnak a banda tagjai. A csoport tagjai azóta rendszeresen részt vesznek különböző kulturális rendezvényeken, s eredményesen mérettetik meg magukat kárpátaljai és anyaországi népzenei vetélkedőkön egyaránt. A népzenében rejlő fejlesztői hatást más intézmények is felismerték, és iskolában, óvodában is alapítottak hasonló csoportokat. 2017-ben pedig a Pro Cultura Subcarpathica civilszervezettel és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködve Tiszapéterfalván létrejött a Kárpátaljai Népi Zenede, melynek központja Tiszapéterfalván található, emellett pedig a főiskola diákjai számára is heti rendszerességgel tartanak oktatást.
A Banda az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Mára talán nincs is olyan ember Kárpátalján, aki ne ismerné őket, s állítom: ahol egyszer már vendégül látták őket, oda vissza is várják.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A losonci református templom

    A losonci református templom, TájGazda

    Vallásos és hazafias misszióval bíró egyházunk, mely a múltban soha hűtlen nem volt. „Az újított mű készen áll, karcsú merész tornyával, fenségesen összefutó boltíveivel,

     
  • Hazánk nagyvadjaként is nevezik

    Az őz, TájGazda

    A minap mentem bevásárolni. Szerencsére még időben megláttam őket és nem kellett hirtelen a fékre taposnom. Ketten voltak. Amilyen gyorsan előttem teremtek, olyan gyorsan tovább is szaladtak.

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • Tim-Tom manufaktúra

    Tim-Tom manufaktúra, TájGazda

    A népi motívumok és a fa ötvözése, egy életre szóló emléket eredményez. A munkámhoz gyűjtöttem anyagot és ekkor láttam meg a bölcsről a képet. Elállt a lélegzetem is.

     
  • A szenteltvíz és a néphagyományok

    A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére