A tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben nyolcadik alkalommal rendeztek Tésztanapot a helyi asszonyok és egyesületi tagok. Az összejövetel fő célja, hogy a felnövő generáció

megismerkedjen a hagyományos süteményekkel, kalácsokkal, az elkészítésük fortélyaival és nem utolsó sorban az ízvilággal. Roskadozásig teltek az asztalok a sok finom kalácstól és a süteménytől. Vajdaság minden tájáról hoztak az asszonyok különlegességeket. Évről évre egyre több régi recept szerint készült édesség kerül terítékre. A kiállított finomságokat meg lehetett kóstolni és vásárolni is. A pirosi asszonyok minden évben a csigatészta készítését ismertetik, ugyanis úgy vélik, hogy az igazi ünnepi leves csak akkor igazi, ha házi csigatésztával főzik be. Elmondták, hogy a liszt és a tojás a két legfontosabb összetevő, de sok ügyes kézre és türelemre van szükség, hogy a megfelelő mennyiség elkészüljön. A begyúrt tésztát ma már géppel elnyújtják, majd apró flekkekre vágják, amit úgynevezett „bordán” feltekernek. A nagyszabású falusi lakodalmakban még ma is ilyen tésztával főzik be az ünnepi levest, így a nagy napot megelőző napokban igazi csapatépítő munkaterápiának számít a csigatekerés.
A temerini hölygek viszont a tarhonyát tartják becsben, mert egyszerű elkészíteni, egytálételként és köretként is dominál. A tésztát félkeményre gyúrják, majd kézzel készített nagy reszelőn átreszelik. Akár szárítva, akár frissen főzhető. A pörköltek mellé kiváló kiegészítő.
A gyerekek sem maradtak ki a sütés-főzésből. Ők is megragadták a kötényeket és túrós-pogácsát készítettek. Az óvodások és az elemi iskolások is nyújtófát ragadtak, majd a tésztát különböző alakokra kiszaggatva tették be a sütőbe. Pár perc után meg is sült a finomság és örömmel lehetett belőle enni.  
A nyolcadik Tésztanapra Bácskából, de Bánátból is érkeztek ügyes kezű, és édes szájú hölgyek, akik nem csak készíteni, de enni is szeretik a kelt kalácsokat. A szenttamásiak a gyúrott kelettest készítik a leggyakrabban, hiszen dióval és mazsolával is lehet tölteni. Az a különlegessége, hogy nem zsírral készül és a hajtogatás módja is egyedi. Sütés után levegős és puha, nehezen lehet ellenállni neki.
A tésztagyúrás és kalácsszemlélés mellett a kézműves tárgyakat is meg lehetett tekinteni, ugyanis valamennyi korosabb hölgy a mindennapjait akár hímzéssel, üvegfestéssel vagy dísztárgyak készítésével tölti ki.
A rendezvényt a helyi táncegyüttes fellépése tette színesebbé. Szatmári táncokkal mutatkoztak be, majd a vendégeket egy rögtönzött táncházba hívták.
alitást, csevapot és pljeskavicát lehetett fogyasztani. Aki pedig emléktárgyat kívánt vásárolni, a vásári hangulatot felidéző mézes-szívből vásárolhatott.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Múlt a jelenben

    Orom, a kanizsai község alig 130 éves észak-bácskai településének címere egyértelműen mezőgazdasági jelleget bizonyít: a pajzson látható szélmalom és a barázdákon nyugvó

     
  • Garamszentbenedeki Apátság

    Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik) felvidéki község, mely a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában, a Garam jobb partján terül el.

     
  • Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Zselíz (szlovákul Želiezovce) Lévától délre, a Garam mentén fekszik. Magyarország felől könnyen megközelíthető. Esztergomtól 36 km-re, északi irányban, míg a parassapusztai

     
  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     
  • Szemet gyönyörködtető piros mező

    Pipacsmező, TájGazda

    Lassan eljön a tanév vége, a ballagás ideje. Ilyenkor a tanulok mellet az iskolák, tantermek is díszbe öltöznek. Legtöbbször pipacsot, búzavirágot, mezei szarkalábat, rózsaszirmot szednek a gyerekek a tantermek,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére