Nyékvárkony, Katolikus templom

Nyékvárkony gyönyörű helyen terül el Felvidéken, nem messze a bősi vízi-erőműtől. Környékén megannyi termálvízforrás, látnivaló található – csupán keresni kell.

A község két különálló település 1940-es egyesítésével jött létre, összlakossága mintegy 2351 fő volt 2011-ben. Számos látnivalóval büszkélkedhet, melyek közül kiemelhetjük a XIV. században épült Szent Jakabnak szentelt római katolikus templomot, az 1740-ben, a Szentháromság tiszteletére emelt, ugyancsak római katolikus templomot, Nepomuki Szent János szobrát 1750 környékéről, illetve a község központjában található XIX. század közepéről fennmaradt, tipikus parasztházat.
Nyékvárkony a Csallóköz egyik legősibb települése, mely – egy dokumentum tanúsága szerint – már 1308-ban rendelkezett gyülekezettel, melynek saját temploma és plébániája volt. Valószínűleg az előbbi elemeit is felhasználva, a falu legmagasabb pontján emeltek katolikus templomot Szent Jakab tiszteletére a XIV. század második felében. Az építkezésen felhasznált további anyagokat egy mára már kiszáradt Duna-csatornán, úsztatva juttatták célba.
Méreteit tekintve a környék egyik legrobusztusabb tornyával büszkélkedhet. Egyetlen hajójának hossza tizenhat méter, szélessége pedig kilenc méter. A szentély hét és fél méter hosszú, alatta pedig a Schertzing család, 1864-ből fennmaradt kriptája rejlik. Az egész belső tér kellemesen tágasnak mondható. Eredetileg két bejárattal is rendelkezett, ám ezekből a délit befalazták, illetve ráccsal is ellátták. Külső felén áll a település középkori megszégyenítő helye, a pellengér. A szégyenkőhöz láncolt elítélteket itt tették közszemlére, nyilvános megszégyenítés céljából.
A gótikus templomot a XVII. században késő reneszánsz stílusban alakították át. Gótikus kovácsoltvas szentségtartója elállítja a békés szemlélődő lélegzetét. Hajója a XVIII. században új, porosz boltozatot kapott, míg a szentélyben máig megmaradt az eredeti. Azóta is többször felújították, ám volt alkalom, hogy a munkálatok inkább az épület kárára váltak, mint javára. Korábbi iratokból kikövetkeztethető, hogy a templom külső falán egy Szent Kristófot ábrázoló freskó volt látható, ez azonban mára a múlté, elsősorban a szakszerűtlen átvakolásnak köszönhetően.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Kalász Farmergazdaság - Nagy György

    Kalász farmergazdaság - Nagy György, TájGazda

    Nagybereg Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta települése. A község Beregszásztól keleti irányba, a várostól 8 kilométernyi távolságra fekszik, a több mint 10 hektáron elterülő Szernye-mocsár szélén.

     
  • Falunapi ünnepség a vajdasági Hódegyházán

    Falunap Hódegyházás, TájGazda

    Évszázadokra nyúlik vissza a vajdasági kistelepülések múltja. Többségük a pusztából nőtt ki, kiállva a történelem viharát. Évente legalább egyszer, ünnepélyes keretek között, a falunapon elevenítik fel a múltat,

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     
  • Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható

    Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható, TájGazda

    És akkor a gyulai hentesek ecsetet, festéket, kefét ragadtak, és hozzáláttak. Hozzáláttak a munkához. Először is birtokba vették a Kétegyházi út sarkán üresen álló, önkormányzati segítséggel felújított

     
  • Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból

    Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

    Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére