A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

ott általában az effajta igyekezet is alábbhagy. A tanítók más településen vállalnak munkát, s miután onnan napi teendőik végeztével hazaérkeznek, ritkán fordul elő, hogy még szülőfalujukban is aktívan részt vegyenek annak kulturális életében. Természetesen nem szabad általánosítanunk, de a tapasztalat ezt mutatja. Emiatt is fontos kiállnunk kisiskoláinkért, s nem szabad szótlanul tűrnünk 50-60-70 fős tanintézményeink bezárását.

A felvidéki Búcs községben sem volt ez másképp. Egy pedagóguscsoport a helyi Szobiné Kerekes Eszter vezetésével elhatározta, hogy létrehozzanak egy szlovákiai magyar népviseletekbe öltöztetett babákból álló összeállítást.

Az ötletet egy 1996-os székesfehérvári kiállítás adta, ott ugyanis megtekinthették a Kézdivásárhely múzeuma által rendezett, népviseletet viselő babák bemutatóját. Hazatérve, az új élményektől felvillanyozva kezdték ötletüket népszerűsíteni a szlovákiai magyar pedagógusok körében – szerettek volna minél több oktatót bevonni. A legtöbb népviselet babákra szabott, kicsinyített mását az adott tájegységről származó, azt jól ismerő asszonyok varrták. Nem csupán felnőtt ruhákat, hanem egész, kis családokat ismerhetünk meg.

A nem csekély munkával összeállított kiállítás első ízben 1998. március 15-én mutatkozott be Észak-Komáromban, majd vándorkiállításként vált elérhetővé szerte az országban. 1998 és 2009 közt 150 helyszínen mutatták be. A következő mérföldkő a babamúzeum 2010-es megnyitása volt annak életében, s azóta már rengeteg látogatót fogadott itthonról és külföldről egyaránt. A gyűjtemény népszerűsége magával hozta annak bővülését is, jelenleg 41 község népviseletét tartalmazza.

Búcson évente megrendezésre kerül az Emese Udvarházi Napok, a kiállításhoz kötődő konferencia. E jeles alkalom összehozza a viseleteket varró asszonyokat, a dél-szlovákiai pedagógusokat és mindenkit, akinek valami köze van a babamúzeumhoz.

Amennyiben szeretnénk megtekinteni ezt a nem mindennapi kiállítást, a +421 917 791 924 telefonszámon megkapjuk a szükséges információkat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Családi hagyományból hivatás

    Kárpátalján nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, borkészítésnek. Sokan felmenőik által sajátítják el ezek fortélyait, de vannak, akiknél a szőlő és az abból készülő nedű iránti érdeklődés nem merül ki ennyiben,

     
  • Kékkő vára

    Kékkő vára, TájGazda

    Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

     
  • Fából született kincsek

    Fából született kincsek, TájGazda

    Gyermekkori emlékeim játékait látom vissza a képeken. A pörgő búgócsiga, a különböző méretű és színű fa építőkészletek, kirakók. Akkoriban nem is tudtam mennyire fontosak voltak ezek a játékok.

     
  • Szolyva - fatemplom

    Szolyvai fatemplom, TájGazda

    A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos. Jelenlegi formájában 1953-ban

     
  • Kárpátalja is őrzi értékeit

     Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) , TájGazda

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy felkutassa, továbbadja, népszerűsítse a kárpátaljai magyarság tárgyi és szellemi értékeit,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére