A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

ott általában az effajta igyekezet is alábbhagy. A tanítók más településen vállalnak munkát, s miután onnan napi teendőik végeztével hazaérkeznek, ritkán fordul elő, hogy még szülőfalujukban is aktívan részt vegyenek annak kulturális életében. Természetesen nem szabad általánosítanunk, de a tapasztalat ezt mutatja. Emiatt is fontos kiállnunk kisiskoláinkért, s nem szabad szótlanul tűrnünk 50-60-70 fős tanintézményeink bezárását.

A felvidéki Búcs községben sem volt ez másképp. Egy pedagóguscsoport a helyi Szobiné Kerekes Eszter vezetésével elhatározta, hogy létrehozzanak egy szlovákiai magyar népviseletekbe öltöztetett babákból álló összeállítást.

Az ötletet egy 1996-os székesfehérvári kiállítás adta, ott ugyanis megtekinthették a Kézdivásárhely múzeuma által rendezett, népviseletet viselő babák bemutatóját. Hazatérve, az új élményektől felvillanyozva kezdték ötletüket népszerűsíteni a szlovákiai magyar pedagógusok körében – szerettek volna minél több oktatót bevonni. A legtöbb népviselet babákra szabott, kicsinyített mását az adott tájegységről származó, azt jól ismerő asszonyok varrták. Nem csupán felnőtt ruhákat, hanem egész, kis családokat ismerhetünk meg.

A nem csekély munkával összeállított kiállítás első ízben 1998. március 15-én mutatkozott be Észak-Komáromban, majd vándorkiállításként vált elérhetővé szerte az országban. 1998 és 2009 közt 150 helyszínen mutatták be. A következő mérföldkő a babamúzeum 2010-es megnyitása volt annak életében, s azóta már rengeteg látogatót fogadott itthonról és külföldről egyaránt. A gyűjtemény népszerűsége magával hozta annak bővülését is, jelenleg 41 község népviseletét tartalmazza.

Búcson évente megrendezésre kerül az Emese Udvarházi Napok, a kiállításhoz kötődő konferencia. E jeles alkalom összehozza a viseleteket varró asszonyokat, a dél-szlovákiai pedagógusokat és mindenkit, akinek valami köze van a babamúzeumhoz.

Amennyiben szeretnénk megtekinteni ezt a nem mindennapi kiállítást, a +421 917 791 924 telefonszámon megkapjuk a szükséges információkat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A bozóki erőd

    A bozóki erőd, TájGazda

    Felvidék Bozók nevű települése a Besztercebányai kerület Korponai járásában található, Korponától 6 km-re, délkeleti irányban. A falu határában, egy dombon áll a törökellenes erőddé alakított kolostor,

     
  • Az úthengerek mekkája

    Az úthengerek mekkája, TájGazda

    Személy szerint, nekem az első találkozásom egy úthengerrel gyerekkoromban volt, kb. 5-6 éves lehettem. Akkoriban aszfaltozták az utakat a falunkba. Lassan haladtak egymás után és tömörítették

     
  • Fontos ragadozó madár az egerészölyv

    Egerészölyv, Tájgazda

    A mezőgazadság szempontjából is nagyon fontos szerepe van az egerészőölyvnek, hiszen, mint azt neve is mondja, fő zsákmányát a rágcsálók, a mezei pockok jelentik.

     
  • Családi hagyományok útján

    Bagyi Irén, TájGazda

    A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

     
  • Szolyva - fatemplom

    Szolyvai fatemplom, TájGazda

    A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos. Jelenlegi formájában 1953-ban

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére