Alistál (szlovák neve Dolný Štál) Felvidék Dunaszerdahelyi járásában, a Csallóközben található község. A trianoni békediktátum előtt a Pozsonyi vármegye része volt.

1910-ben mintegy 1043 fős népessége csaknem színmagyar volt. 2011-re ez az arány némileg megváltozott: 1894 lakosából 1742 vallotta magát magyarnak, 134 szlováknak.

1948-ban három falut egyesítettek: Alistált, Felistált és Tőnyét, s ezzel létrejött Hroboňovo. A XX. század Csehszlovákiájában elterjedt és furcsa szokás volt, hogy a Magyarországtól szerzett területeken fekvő településéket cseh, illetve szlovák történelmi személyiségekről, politikusokról, írókról és költőkről nevezték el, holott azoknak az adott térséghez semmi kötődésük nem volt. Így lett Párkányból Štúrovo, Ógyallából Hurbanovo, Hontvarsányból Kalinčiakovo és még sorolhatnánk. Mondanunk sem kell, hogy Samo Bohdan Hroboň soha életében nem járt még csak Alistál környékén sem, az attól 260 km-re található Szielnicen (Liptovská Sielnica) született és halt meg. 1990-ben ismét változás jött, s a falu megnevezése Alistál (Dolný Štál) lett.

Első írásos említése a XII. századból maradt fenn Staul formában, egy XIII. századi oklevélben pedig Stahl–ként szerepel. Királyi birtok volt, a pozsonyi várhoz tartozott, s területén királyi istállók sorakoztak – innen eredeteztetik nevét is. Az évszázadok során a falu lakosai közt több nemesi család is megfordult, úgy, mint a Szentgyörgyi, Bazini, Thőkés, Laky, Mátéffy, Petény, illetve Farkas család.

A település igencsak figyelemreméltó római katolikus templommal rendelkezik, melyet gótikus stílusban emeltek a XV. század derekán, pontosabban 1450 és 1460 között. A Szent Márton püspöknek szentelt templomot 1746-ban barokk stílusban építették át. A XVIII. század második feléből származik az a Szent Mártont ábrázoló oltárkép, mely a klasszicista oltár középpontja. Az oltárképet minden valószínűség szerint Padányi Bíró Márton, hajdani veszprémi püspök ajándékozta a katolikus gyülekezetnek. Az épületet 1977-ben, utolsó alkalommal pedig 2004-ben újították fel, s védett műemlékként tartják számon.

A XVI. században igencsak elterjedt lakói közt a református hit, s rövid idő leforgása alatt, 1615-re Csallóköz legnagyobb református egyházközségévé vált. Talán ennek is köszönhető, hogy 1992-ben itt nyílhatott meg Szlovákia első magyar tannyelvű református iskolája, mely máig igen eredményesen működik.

Szaller Gábor

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A berényi tészta

    A berényi tészta, TájGazda

    A világ legjobb, olasz gyártmányú gépein gyártják tésztáikat. Napjainkban hetente több mint 180 000 tojást és 9 tonna lisztet dolgoznak fel, melyből akár 10 tonnánál több tésztát is elő tudnak állítani.

     
  • Tűzben születő ékszerek

    A Brassó melletti Négyfaluban élő Kádár Enikőt (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) három évvel ezelőtt bűvölte el a tűzzománc, azóta már számos nő viseli büszkén az általa készített, letisztult formájú,

     
  • Népviseleti babamúzeum Búcson

    A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

     
  • A somorjai református templom

    Somorja (szlovákul Šamorín) felvidéki város, a fővárostól 20 km-re terül el, délkeleti irányban, a Duna partján. Előnyös fekvésének köszönhetően már a középkorban Csallóköz kereskedelmi központjává vált.

     
  • Cuki Nyuszi hobbitenyészet

    Cuki nyuszi hobbitenyészet, TájGazda

    Bolyhosság, puhaság, gomb orr, igéző tekintet, a gyermekek kedvence. Puszta lényük elvarázsol mindenkit. Nyuszik, legyen rövidfülű vagy hosszúfülű, törpe vagy óriási testű, egyszínű vagy tarka,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére