A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

Állandó ünnep, időpontja január 6. Az egyház ekkor Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésére emlékezik.

Korábban a közelben lévő természetes vizeknél vagy a kútnál végezték a szentelést. Az ungváriak az Ung folyó partjára vonultak ki, az ugocsaiak a Tiszához. A szertartás végén a jelenlévők merítettek a folyó megszentelt vizéből.

Ma Kárpátalján a vízszentelés helyszíne a templom.

A szentelt víznek a néphitben elsősorban védelmi erőt tulajdonítanak. Mezőhomokon a család minden tagja ivott egy keveset a frissen szentelt vízből, majd a családfő a bejárati kaputól egészen a kertkapuig meghintette vele portáját. A maradék vizet eltették a következő vízszentelésig. Ha valamilyen rossz dolog történt, újra megszentelték a házat.

Fancsikán a gazda azzal a céllal hintette meg szentelt vízzel a jószágot, hogy elkerülje a betegség, a gyerekeket pedig azért, hogy távol maradjon tőlük a betegség és a rosszaság is. Técsőn az újonnan vásárolt jószágot, főleg a szarvasmarhát hintették meg. Forgolányban hasonlóan cselekedtek annak érdekében, hogy a tehenet ne tudják megrontani (ha rontást tesznek rá, nem ad tejet vagy megvadul), ill. meghintették a házat is, hogy ne érje tűzeset.

Tiszacsomán a család minden tagja ivott a vízből, melyről úgy tartották, hogy ördögelűző hatása van. Tiszaújhelyen a kútba is cseppentettek belőle. Több helyen az ágyban fekvő beteg párnája alatt is tartottak belőle, hogy a beteg bármikor elérhesse.

Nem elhanyagolható az a tény, hogy a görögkatolikusok szentelményeit nemcsak görögkatolikusok használták. Néprajzi gyűjtések tanúsága szerint reformátusok is gyakran megszenteltették a görögkatolikus pappal épülő házuk alapjait, ha pedig a jószágállományban járvány pusztított, az ólakat is.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Mit jósolnak a szeptemberi napok?

    Mit jósolnak a szeptemberi napok?, TájGazda

    „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”, „Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák a meleget”, „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” – ki ne ismerné ezeket a népi időjóslásokat?

     
  • Bazaltorgonák a Somoskői vár tövében

    Somoskő, TájGazda

    Somoskő Salgótarján részeként a szlovák - magyar határvonalnál fekszik. A település fölé magasodó vár és vulkanikus képződmény viszont már Szlovákia területén található.

     
  • Családi hagyományból hivatás

    Kárpátalján nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, borkészítésnek. Sokan felmenőik által sajátítják el ezek fortélyait, de vannak, akiknél a szőlő és az abból készülő nedű iránti érdeklődés nem merül ki ennyiben,

     
  • A Füzéri vár újjáéledt

    Az impozáns, fehér épület már messziről látható. A vár 170 méter magasan a falu felett áll. A panoráma elképesztő, ahogy a vár falairól kitekintünk. Idén tavasszal nyitotta meg kapuit a felújított Füzéri vár.

     
  • A családi hagyomány

    A családi hagyomány, TájGazda

    Úgy tartják, hogy a családi hagyományt nem szabad megszakítani, apáról fiúra kell továbbvinni. Íratlan szabály szerint pedig az örökölt vagyont nem illik pénzzé tenni, ha csak a sors nem kényszeríti erre az örököst.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére