A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

Állandó ünnep, időpontja január 6. Az egyház ekkor Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésére emlékezik.

Korábban a közelben lévő természetes vizeknél vagy a kútnál végezték a szentelést. Az ungváriak az Ung folyó partjára vonultak ki, az ugocsaiak a Tiszához. A szertartás végén a jelenlévők merítettek a folyó megszentelt vizéből.

Ma Kárpátalján a vízszentelés helyszíne a templom.

A szentelt víznek a néphitben elsősorban védelmi erőt tulajdonítanak. Mezőhomokon a család minden tagja ivott egy keveset a frissen szentelt vízből, majd a családfő a bejárati kaputól egészen a kertkapuig meghintette vele portáját. A maradék vizet eltették a következő vízszentelésig. Ha valamilyen rossz dolog történt, újra megszentelték a házat.

Fancsikán a gazda azzal a céllal hintette meg szentelt vízzel a jószágot, hogy elkerülje a betegség, a gyerekeket pedig azért, hogy távol maradjon tőlük a betegség és a rosszaság is. Técsőn az újonnan vásárolt jószágot, főleg a szarvasmarhát hintették meg. Forgolányban hasonlóan cselekedtek annak érdekében, hogy a tehenet ne tudják megrontani (ha rontást tesznek rá, nem ad tejet vagy megvadul), ill. meghintették a házat is, hogy ne érje tűzeset.

Tiszacsomán a család minden tagja ivott a vízből, melyről úgy tartották, hogy ördögelűző hatása van. Tiszaújhelyen a kútba is cseppentettek belőle. Több helyen az ágyban fekvő beteg párnája alatt is tartottak belőle, hogy a beteg bármikor elérhesse.

Nem elhanyagolható az a tény, hogy a görögkatolikusok szentelményeit nemcsak görögkatolikusok használták. Néprajzi gyűjtések tanúsága szerint reformátusok is gyakran megszenteltették a görögkatolikus pappal épülő házuk alapjait, ha pedig a jószágállományban járvány pusztított, az ólakat is.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Római sáncok növényvilága

    Több mint tíz éves a Dél – Bácskában levő Temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete, amely nagy hangsúlyt fektet a természetvédő szemlélet kialakítására,

     
  • Kurultáj a Bugac-Pusztán

    Kurultáj a bugaci pusztán, TájGazda

    Több tízezer látogatója volt a Bugac-pusztai Kurultájnak, azaz az ősi magyar törzsi gyűlésnek. 12 országból 27 nemzet mutatta be a kultúráját, a hagyományait lovasbemutatókon, sportjátékokon

     
  • Bánátban szórványban élnek a magyarok

    Versec, Tájgazda

    Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

     
  • Andrássy-kastély – Tőketerebes

    Andrássy-kastély – Tőketerebes, TájGazda

    Tőketerebes (szlovákul Trebišov) a mai Szlovákia keleti területén fekszik, a trianoni békeszerződés előtt Zemplén vármegye része volt. 1910-ben 4708 lakosából 2323 magyar, 2181 szlovák volt.

     
  • Asztalos- és horgolt termékek

    Asztalos és horgolt termékek, TajGazda

    Tiszapéterfalván találkoztam a szimpatikus házaspárral, és standuknál nézegettem sokáig aranyos és szépen megmunkált termékeiket. Mindig megfog, ha kézművesek elsősorban gyermekek részére készítik el termékeiket.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére