Palást (szlovákul Plášťovce) Felvidék Nyitrai kerületének Lévai járásában, Ságtól mintegy 10 km-re fekszik a Korpona-patak partján. 1910-ben 1717 főt számlált,

túlnyomórészt magyar ajkúakat. A 2011-es népszámláláskor 1638 lakosából 1062 vallotta magát magyarnak, 555 szlováknak.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az I. bécsi döntésnek köszönhetően 1938-tól 1945-ig ismét Magyarország részét képezte. 1945 után Csehszlovákiához került, ekkor a település mintegy 100 magyar családját deportálták Csehországba, akik idővel hazatértek.

Régészek szerint területe már i.e. 1000-ben is lakott volt. Anonymus feljegyzései alapján a honfoglalás idején Zalán bolgár vezér uradalma alá tartozott. Első írásos említése 1156-ból maradt fenn, „Plast” alakban említi a honti falvak jegyzéke. Neve az ősi magyar Palásthy családnévből ered. Azt beszélik, az ő őse, Bors II. András királlyal részt vett az V. keresztes hadjáraton. Onnan hazatérve kapta királyi ajándékként a területet, 1217-ben.

Palást a XIII. században a zólyomi várispánsághoz tartozó királyi várbirtok volt, majd a honti váruradalom része lett. A század második felében a környék fontos településének számított, már volt katolikus temploma és állt a Palásthy család ősi kúriája.

A község határában szenvedett vereséget a birodalmi és spanyol katonákat magába foglaló sereg Hadim Ali pasától. A több ezer halálos áldozatot követelő végzetes ütközettel a törökök előtt szabad út nyílt az észak-magyarországi várak irányába. A csata helyszínén arra emlékeztető emléktáblát találunk egy kápolna falán.

A fent említett Palásthy kúriával szemben 1730-ban felépült a család szemet gyönyörködtető kastélya. Az eredeti barokk épületet a XIX. században átalakították, klasszicista jegyekkel látták el. Vele szemben, a volt kúria helyén, a XIX. század óta a nagy-magtár áll. A kastély és az 1898-as szecessziós stílusú katolikus templom egyaránt Palásthy Pál esztergomi püspök megbízásából épült.

A kastély napjainkban a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolának ad otthont.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet

    Minden időben költőket, dalszerzőket, festőművészeket ihlet a virág, a rétek színpompája, a gyümölcsösök habfehér vagy rózsaszínű virágdísze. A rózsát a virágok királynőjének nevezik,

     
  • A kulturális örökség példaképű átörökítője

    A kulturális örökség példaképű átörökítője

    Vajdaság szívében, a Tisza folyó bal partján fekszik Törökbecse, az a bánsági kisváros, amely jelentős kulturális örökséget hordoz. Ezeknek a történelmi helyeknek és értékeknek a feltárásával és átörökítésével

     
  • MolnArt

    A felvidéki Molnár Imre a festői szépségű Zoboralján született, jelenleg Érsekújvárban él feleségével. Ma az ő munkásságával ismerkedhetünk meg. „Matematika-fizika szakos tanár vagyok,

     
  • Rekordeső a jubileumi fesztiválon

    Csabai Kolbászfesztivál: rekordeső a jubileumi fesztiválon, TájGazda

    Békéscsabán 2016-ban 31-én egyszerre múltak el a 20. Csabai Kolbászfesztivál és az október. Az október, mint szinte minden évben, most is kegyes volt a fesztiválhoz.

     
  • Ha a Kokas szól…

    Ha Kárpátalja neve egy szövegkörnyezetbe kerül a népzene kifejezéssel, előbb-utóbb felmerül a vidék legnevesebb népzenei együttese, a Kokas Banda neve is. A tiszapéterfalvi zenekart Kokas Károly

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére