Palást (szlovákul Plášťovce) Felvidék Nyitrai kerületének Lévai járásában, Ságtól mintegy 10 km-re fekszik a Korpona-patak partján. 1910-ben 1717 főt számlált,

túlnyomórészt magyar ajkúakat. A 2011-es népszámláláskor 1638 lakosából 1062 vallotta magát magyarnak, 555 szlováknak.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az I. bécsi döntésnek köszönhetően 1938-tól 1945-ig ismét Magyarország részét képezte. 1945 után Csehszlovákiához került, ekkor a település mintegy 100 magyar családját deportálták Csehországba, akik idővel hazatértek.

Régészek szerint területe már i.e. 1000-ben is lakott volt. Anonymus feljegyzései alapján a honfoglalás idején Zalán bolgár vezér uradalma alá tartozott. Első írásos említése 1156-ból maradt fenn, „Plast” alakban említi a honti falvak jegyzéke. Neve az ősi magyar Palásthy családnévből ered. Azt beszélik, az ő őse, Bors II. András királlyal részt vett az V. keresztes hadjáraton. Onnan hazatérve kapta királyi ajándékként a területet, 1217-ben.

Palást a XIII. században a zólyomi várispánsághoz tartozó királyi várbirtok volt, majd a honti váruradalom része lett. A század második felében a környék fontos településének számított, már volt katolikus temploma és állt a Palásthy család ősi kúriája.

A község határában szenvedett vereséget a birodalmi és spanyol katonákat magába foglaló sereg Hadim Ali pasától. A több ezer halálos áldozatot követelő végzetes ütközettel a törökök előtt szabad út nyílt az észak-magyarországi várak irányába. A csata helyszínén arra emlékeztető emléktáblát találunk egy kápolna falán.

A fent említett Palásthy kúriával szemben 1730-ban felépült a család szemet gyönyörködtető kastélya. Az eredeti barokk épületet a XIX. században átalakították, klasszicista jegyekkel látták el. Vele szemben, a volt kúria helyén, a XIX. század óta a nagy-magtár áll. A kastély és az 1898-as szecessziós stílusú katolikus templom egyaránt Palásthy Pál esztergomi püspök megbízásából épült.

A kastély napjainkban a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolának ad otthont.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A fa természetes szépsége – BALNOR design

    Szeretek kreatív kézműves oldalakon nézelődni. Látni a szebbnél szebb munkákat. Hogy milyen csodás tárgyak születnek. A facebook egyik ilyen csoportjában láttam meg Norbert ékszerét, egy medált.

     
  • A Föld szava

    Ritka az olyan ember, aki nem gondolkodott el azon, hogy valójában milyen idős is a Föld, mikor keletkezett a világűr, vagy mikor keletkezett az idő? Tudományos bizonyítékok vannak arról,

     
  • „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”

    Boldogkő Vára: „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”, TájGazda

    Az emberi kezek olykor hihetetlennek tűnő dolgokat képesek létrehozni. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan is tudtak templomokat, várakat, kastélyokat felépíteni az ókorban, középkorban

     
  • Aki beleszületett az ékszerkészítésbe

    Magyarosi Katalin gyöngykészítő, TájGazda

    Már több gyöngyékszer készítőt is bemutattunk ezen az oldalon, s mégis minden termék egészen más. Egyrészt az alkotók is különbözőek, más hagyományokkal és más ízlésvilággal,

     
  • Tiszakálmánfalva

    Tiszakálmánfalva, TájGazda

    Február 25-én, szombaton délután számos  falubeli és vidéki vendég érkezett  a helyi művelődési egyesületbe, hogy közösen tisztelegjenek a falu alapításának 133-ik évfordulóján és a kulturális élet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére