Egy hétig tartó gyeremtábort rendeztek az Újvidéktől 30 kilométerre levő Szenttamás kisvárosban. A magyar hagyományokat is őrző, illetve továbbadó

Hagyományőrzők Klubja azt a célt tűzte ki, hogy a három hetes téli szünetben a játszva tanulásra fekteti a hangsúlyt és a kézműves technikákat így adja tovább a felnövő nemzedéknek. Több mint félszáz gyermek font, varrt, festett és gyöngyöt fűzött, a szebbnél szebb alkotások születtek, de ami még fontosabb, hogy a gyerekek beszélgettek és barátkoztak.   Ott jártunkkor fürgén és ügyesen dolgoztak a kis kezek és ujjak a téli táborban. A legkülönbözőbb technikákat próbálták ki a gyerekek.  A kartonpapirból és fonálból készült  képkeret készítése volt a legérdekesebb, mert a színeket szabadon lehetett kombinálni. Mások a papirkosár-fonásban ügyeskedtek,  de a gipszfigurákból készült mágnes is érdekes volt a kézimunkázó gyerekeknek. Nem csak helybéli, hanem vidéki gyermekek is részt vehettek, sőt még a Németországból hazalátogató unokák is megtalálták a szórakozási lehetősgüket.  A szenttamási téli tábort 21. alkalommal rendezték meg. A téli foglalkozáson egyebek mellett a közösségbe való beilleszkedést és a társalgást tűzték ki célul a szervezők – mondta Forgács Ibolya, a Klub elnöke:  -A lelkünk tele van, amikor látjuk, hogy a gyermek órákon keresztül nem veszi elő a mobiltelefont,  inkább vagdos valamit, rajzol, fest,  a kezével ügyeskedik, meg ami kiváló, hogy beszélget. A gyerekek élvezik azt, hogy itt beszélgetni tudnak.

A szünetben azért jólesett egy kis üdítő és tea, a közös ebédet pedig nap, mint nap helyben főzték a  Klub idősebb tagjai. Az egész héten készült munkákból  január 6-án délután egy kiállítást rendeznek, valamint egy kis színelőadással zárták a foglalkozást. Valamennyi táborozó számára igazán hazsnos időtöltés volt a téli szünet.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • A szőkedencsi öreg hárs

    A szőkedencsi öreg hárs, TájGazda

    Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

     
  • Lökösházi Bréda Kastély: a Dél-Alföld rejtett ékköve

    Eppur si muove! (Mégis mozog!) – Galileo Galilei 1633-ban ezeket a szavakat mormolta maga elé bírósági tárgyalásán, miközben elfogadta az egyházi Törvényszék (inquisitio) ítéletét,

     
  • Egy sikeres családi borvállalkozás

    Varga Családi Szőlészet-Borászat, TájGazda

    Bár a kárpátaljai termelők dolgát valószínűleg sokáig megnehezíti még Ukrajna kedvezőtlen gazdasági helyzete, a turizmusnak, gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, borászatnak kedvező földrajzi adottságaink

     
  • Élj magyarul!

    Jómagam rajongásig szeretek mindent, ami a magyar hagyomány része, legyen szó zenéről, táncról, szokásokról vagy épp viseletről. Néhány éve bukkant fel előttem a

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére